Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Hogyan lehet megoldani egy...

Hogyan lehet megoldani egy olyan diff. Egyenletet, amiben y*y' tag is szerepel?

Figyelt kérdés

2016. febr. 25. 17:07
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
Írd le a konkrét egyenletet, mert így nem lehet megválaszolni. Az egyenlet többi részétől függ.
2016. febr. 25. 18:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
Valóban, az egyenlet többi részétől függ. Lehet, hogy ránézésre látjuk a megoldást, de az is lehet, h. csak numerikusan lehet megoldani, szóval a szórás elég nagy ilyen értelemben...
2016. febr. 25. 20:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 A kérdező kommentje:

y'' + y*y' + x = 0


Ez lenne a konkrét egyenlet. Előre is nagyon köszönöm a segítségeteket! :)

2016. febr. 25. 23:40
 4/11 anonim ***** válasza:

Ezt papíron nem lehet megoldani egzaktul. Ha konkrét fizikai rendszert írna le, akkor meg lehetne indokolni hogy jogos lenne-e linearizálni adott esetben, de ez nem ír le egyetlen általam ismert rendszert sem.


Minden másra ott a Matlab.

2016. febr. 25. 23:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 A kérdező kommentje:

Értem, köszönöm a választ. :)


És ha mondjuk csak elsőrendű lenne az egyenlet, az sem változtatna semmit a megoldhatóságán?

2016. febr. 26. 00:21
 6/11 anonim ***** válasza:

#2-es vagyok. Jó ez a differenciálegyenlet, szép! Jól mondja itt valamelyik válaszadó, sajnos ennek nincs "szép" analitikus, zárt alakú megoldása.


Arra egyébként ne vegyünk mérget, hogy ilyen fizikai rendszer nem létezhet a gyakorlatban. Mondjuk, ha van egy tömegünk, és hozzákötünk egy csillapítót, az lehet ilyen rendszer, de nyílván a csillapító olyan, hogy a csillapítási tényező lineárisan növekedjék a tömeg elmozdulásával. (pl. a Stokes-féle súrlódási modell valami ilyesmi).

Az egyenletben lévő x-et meg gyakorlatilag egy időben lineáris gerjesztésnek tekinthetjük, és gyakorlatilag ezzel van itt a probléma.


Például ha kivesszük az x-et (azaz a rendszer szabad mozgását vizsgáljuk), akkor a megoldásnak van zárt alakja, mégpedig:


y[x]=Sqrt[2] Sqrt[C[1]] Tanh[1/2 (Sqrt[2] x Sqrt[C[1]] + Sqrt[2] Sqrt[C[1]] C[2])].


C[1] és C[2] konstansok, a kezdeti feltételtől függenek. (pl. megmondjuk, hogy x=0 időpontban mennyi az y elmozdulás, ill. az y' kezdősebesség).



Viszont ha berakjuk a gerjesztést, x-et akkor az igencsak beleszól a rendszerbe. Esetleg amit még érdemes lehet megvizsgálni, az a rendszer stabilitása, asszimptotikus megoldása, de ebbe most nem kezdenék bele.



A másik kérdés, ami felmerült, mi lenne ha elsőrendű lenne az egyenlet. Nos, ha kivesszük y "-őt, akkor az egyenlet nyílván szeparábilis, és ordít a megoldás:


y(x)=pluszminusz Sqrt[-x^2+C].


A feladatból végülis két nagy tanulság vonható le:


1. Láttuk, hogy egy-egy tag milyen jelentős mértékben hat ki a megoldásra.


2. A másodrendű, változóegyütthatós egyenletek tipikusan problémásak, és megoldásukra általános módszer nem ismeretes. Ilyen esetekben pedig a numerikus módszerek felértékelődnek, amit mondjuk matlabban le is lehet programozni,

2016. febr. 26. 01:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 anonim ***** válasza:
Utolsó vagyok, talán még egy apró kiegészítés: A Stokes-modellnek egy kiterjesztett változatára gondoltam, amikor a közeg viszkozitása változik valami miatt (hőmérséklet, nyomás, stb.) de ebbe most nem mennék bele.
2016. febr. 26. 01:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 anonim ***** válasza:
Egy csllapított mozgás diffegyenlete sem ilyen, hiszen az egy lineáris egyenlet, abban sincs benne az y* szorzó, mivel a csillapítás a sebességgel arányos. A Stokes-törvényben is. Ha helyről-helyre változnának a csillapítási tényezők, az sem egy y*-os szorzót hozna be, már csak dimenziólag sem stimmelne.
2016. febr. 26. 09:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 A kérdező kommentje:
Köszönöm a részletes válaszokat! :)
2016. febr. 26. 11:25
 10/11 anonim ***** válasza:
#8-nak: Amire te gondolsz, persze h. lineáris, mert le van linearizálva az eredeti, valóságos egyenlet. A rugók viszont a valóságban csak kis elmozdulásokra lineárisak, egy valós rendszer szinte mindig nemlineáris. Ha veszed pl. a matematikai ingát, arra is csak azért jó a fv. táblázatban megtalálható képlet, mert 5 foknál kisebb szögelfordulásokra tényleg jó közelítés. Az eredeti egyenletben levő sin meg le van linearizálva...
2016. febr. 26. 14:07
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!