Oldódás végül csapadékképzés (CuSO₄ + NH₃-oldat)?

Először is van egy fontos reakcióegyenlet, aminek a rézhez semmi köze, ez pedig az

NH3 + H2O <---> NH4+ + OH-

egyenlet. Mivel ez egy egyensúlyi reakció, ezért az ammóniaoldatban mindig jelen van az NH3 molekula is, és az OH- ion is. De mivel a réz-hidroxid oldhatósága nagyon rossz, ezért ha kevés az ammónia, és még nincs elég NH3 a komplexképzéshez, akkor először réz-hidroxid csapadék válik le. Ezt úgy szoktuk reakcióegyenlettel leírni, hogy felírjuk mindkét folyamat egyenletét (ammóniát mint bázist + a réz-hidroxid kiválást):

NH3 + H2O <---> NH4+ + OH-

Cu(2+) + 2 OH- ---> Cu(OH)2

Ezt ha akarod, összeolvaszthatod egy bruttó egyenletté,de pontosabb ha külön egyenletként kezeled. A bruttóegyenlet így nézne ki:

2 NH3 + 2 H2O + Cu(2+) ---> 2 NH4+ + Cu(OH)2

És azután, ha már több az NH3, akkor a réz-hidroxid feloldódik:

Cu(OH)2 + 4 NH3 ---> [Cu(NH3)4]2+ + 2 OH-

Ennek van ionegyenlet alakja is, vagyis úgy is írható hogy:

Cu(2+) + 4 NH3 ---> [Cu(NH3)4]2+

"Van 1 tippem, de megzavart hogy néhol réz-tetraakva ionokkal is találkoztam [ami nem tudom hogy keveredett ide], szóval valaki segítene benne kérem? "

Az előző válaszoló jól leírta a dolgokat, én csak ehhez a részhez szólnék hozzá. Természetesen felírható mindez hexaakva-réz(II)-ionokkal is (csak akkor a rengeteg vízmolekulát fel kell tüntetni a reakcióegyenletben).

A hexaakva-réz(II)-ion egyszerűen úgy áll elő, hogy a vizes közegbe helyezett kation kétszeres pozitív töltése révén vonzani fogja az vízmolekulák magányos elektronpárjait, így ezek elmozdulnak az ion irányába. Az így kialakuló komplex azonban nem túl stabil. A vízmolekulánál jobb elektron(pár)küldő képességgel rendelkező (lényegében bázikusabb) ágensek, mint az ammónia és a hidroxidion egyszerűen leszorítják a vízmolekulákat a réz(II)-ionról.