Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Át lehet lépni a fénysebességet?

Át lehet lépni a fénysebességet?

Figyelt kérdés
Nagyon hülye kérdés, de nem értek a fizikához. Tételezzük fel a következő helyzetet: egy fénysebességgel mozgó űrhajón elsütünk egy fegyvert, a haladási iránynak megfelelően. Ekkor elvileg a golyó átlépné a fénysebességet nem? De az általános relativitás elmélet értelmében ez lehetlen. A kérdés valószínűleg ostobaság, de felvilágosítana valaki?

2016. máj. 25. 15:02
1 2 3 4
 21/36 anonim ***** válasza:
Hagyjuk már az ősrobbanást. Ugyanolyan dolog, mint a vallás. Hol a bizonyítás? Ez csak elmélet...
2016. máj. 27. 14:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/36 Wadmalac ***** válasza:

"Ezt értem - a kérdésem továbbra is az, hogy mi TILTJA a fénysebesség ÁTLÉPÉSÉT?

NEM az elérését!"

Tömeggel rendelkező testre konkrétan a rel. elmélet.

Tömeggel NEM rendelkező részecskére (lásd foton) meg ugyanebből tudjuk, hogy az meg PONTOSAN fénysebességgel halad. Se lassabban, se gyorsabban.

1/x függvény grafikonját ismered?

Annak is van negatív és pozitív értelmezési tartománya és értékkészlete is, mégsem lépi át SEHOL az x és y tengelyt, ott szakadása van.


"Hagyjuk már az ősrobbanást. Ugyanolyan dolog, mint a vallás. Hol a bizonyítás? Ez csak elmélet..."

Kérlek szépen, a fizikában az elmélet nem ugyanazt jelenti, mint a vallásban a Biblia.

Az elmélet nem dogma.

Az elmélet egy olyan teória, ami, ha nincs is minden szempontból bizonyítva, de minden viszgálatunk eredménye arra utal, hogy helyes és nem ismerünk semmi bizonyítékot ,ami cáfolná.

Ezt vallási hithez hasonlítani csúnya tudáshiányt jelent.

2016. máj. 27. 14:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/36 Mojjo ***** válasza:

@21:

nagyon tömören és röviden:

- [link]

- [link]

- [link]


Aztán a megfelelő szakkönyvekben utána lehet nézni ezeknek a pár százszor hosszabb verziójának.

2016. máj. 27. 14:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/36 Mojjo ***** válasza:

@22: mondjuk, ahogy említette is a kollega, az alagúthatás közben valóban átlépheti tömeggel rendelkező test is a fénysebességet. Mivel közben nem lesz egy pillanat sem, amikor fénysebességgel mozogna, az általános relativitásnak nem mondana ez ellent. Ahogy említettem,a kauzalitásnak viszont igen.

[link]

2016. máj. 27. 15:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/36 Mojjo ***** válasza:
@24: akarom mondani a speciális relativitásnak, nem az általánosnak.
2016. máj. 27. 15:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/36 anonim ***** válasza:
Hallhatnám ezt magyarul is?
2016. máj. 27. 20:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/36 Mojjo ***** válasza:
@26: nagyjából arról van szó, amit a #20-ban is írtam. Milyen konkrét plusz kérdéseid vannak hozzá?
2016. máj. 27. 20:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/36 anonim ***** válasza:

Nincs több, ennyi elég.

Már csak az a kérdés, mekkora az az energia, amivel akár egyetlen részecske képes akár 1% valószínűséggel átlépni a fénysebességet.

Gondolom, nem mostanában fogunk ennyi energiát előállítani... úgy tudom, a kozmikus sugárzásban vannak részecskék, amelyeknek hatalmas energiája van, és még ők sem tették ezt meg.

2016. máj. 28. 00:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/36 harminezer oxigén ***** válasza:

Hali.


Az előző válaszolók jól megfogalmazták a választ, csak kiegészíteném hogy, pontosan miért nem lehet tömeggel rendelkező testnek/részecskének elérni a vákuumbéli fénysebességet.


A tömeggel rendelkező testeknek gyorsuláskor nő a tömege (a képletet itt megtalálod hogy milyen összefüggés szerint: [link] ), lényegében minél gyorsabban mozogsz, annál nagyobb a tömeged, egy test/részecske gyorsításához energia befektetésre van szükség (lásd: a CERN villanyszámlája :D )


Minél nagyobb a tömeg, annál több energiára van szükség a további gyorsításhoz, de minél jobban megközelíti a vákuumbéli fénysebességet annál nagyobb lesz a tömege, így az előző energia lökettel elért sebességnövekedés újbóli eléréséhez több energiát kell befektetni mint, előzőleg, és így tovább és így tovább.


Úgy képzeld el mint, az exponenciális függvényt az első síknegyedben (ahol x és y is csak pozitív lehet), ahol az "x" tengely a sebesség az "y" pedig a tömeg. Az x tengely legszélső pontja jelöli a fénysebességet, az y tart a végtelenbe, ha x=c akkor y=végtelen de mivel y-nak nincs felső határértéke ezért azt soha nem érheti el -> x rendelkezik határértékkel de soha nem éri el azt.


A fentiek összegzése: a tömeg gyorsításához energia kell -> végtelen nagyságú tömeg gyorsításához végtelen mennyiségű energia kell.


Mivel E=mc^2 és ha az univerzum végtelen akkor az univerzum minden (végtelen mennyiségű) anyagát, Einstein képlete alapján energiává alakítunk, akkor sem képes a fénysebességig gyorsítani egyetlen részecskét mivel a gyorsítandó részecske is része az univerzumnak így azt a tömeget is energiává kell alakítani és veszteségmentesen a gyorsításra fordítani, de ha energiává alakítottuk a gyorsítandó tömeget akkor már nincs mit gyorsítani.


Lényegében a teljes univerzum energiájával növeljük egyetlen részecske mozgási energiáját mellyel a lehető legközelebb kerül a fénysebességhez, ilyenkor az univerzum teljes tömege és energiája egyetlen részecskébe sűrűsödik, és ahhoz hogy, elérje a hőn áhított célt, a fénysebességet, magának a részecskének is energiává kell alakulnia.


Ez az átalakulás és a fénysebesség elérése pontosan ugyanabban a pillanatban, egyszerre következne be. Erre a pontra nagyon elméletek sincsenek, hisz ilyenkor ez a valami (jobb szót nem tudok rá) egyszerre tömeggel rendelkező anyag és tömeg nélküli energia, valamint egyszerre halad fénysebességgel és fénysebesség alatt továbbá egyszerre mérettel és dimenziókkal rendelkező tér (a részecske fizikai mérete) és egyszerre méret nélküli valami.


Gyakorlatilag ezzel elérnéd azt az állapotot ami pontosan az ősrobbanás t=0 pillanatában volt.

2016. máj. 29. 15:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/36 Mojjo ***** válasza:
@28: az sem biztos, hogy lehetséges. Attól, hogy nem sérti a specrelt, még nem biztos, hogy meg is valósulhat. Ahogy említettrm, a kauzalitást sértené. Ez - legjobb tudomásom szerint - nem tudni mennyire kizáró tényező. Lehet az...
2016. máj. 30. 11:19
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!