Miért kisebb az oxigén első ionizációs energiája a nitrogénéjénél?

Az első csoportban a legalacsonyabb az ionizációs energia, hiszen itt egyedül van az elektron a külső héjon, nem nehéz kiszedni. Lefelé haladva pedig tovább csökken, mert ugye az alkálifém atomok mérete növekszik. Messzebb kerül, még könnyebb kiszedni.

A periódusban haladva azonban már másabb a dolog. A lezárt héjak, lítiumnál 1s^2 leárnyékolja a magvonzást, könnyű a 2s^1 elektront eltávolítani. Berillium sincs semmi gond, az ionizációs energia nő, mivel nőtt a magtöltés is, jobban vonzza a mag az elektront. A bóré viszont kisebb lesz, mivel ott már 2p pályán van az elektron, ezért nem kötődik annyira, mint egy 2s elektron a berilliumban, hiába nagyobb amúgy a magtöltés. A C nél nincs gond, ahogy nöekszik az elektronszám, úgy lesz egyre nagyobb az ionizációs energia, mert nagyobb a magtöltés és mjndannyian 2p pályán vannak, nincs bezavarás, mint a bórnál. Nitrogén ugyanígy. Az oxigénnél azonban hirtelen lecsökken az ionizációs energia, pedig a magtöltés miatt nőnie kellene, de mivel itt már a 2p pályán párosítás van, ezért az ottani elektronok taszítják egymást, könnyebb kitépni őket. Ezután megint lineáris a változás, mert csak a többi 2p pálya párosítódik, így csak a növekvő magtöltés érvényesül egészen a neonig, ahol lezárul a héj, és kezdődik az egész elölről.