Ha szódabikarbónát ecettel elpezsegtetünk akkor az így maradt oldat mire képes?

Szerintem is butaságot csinál!

A szódabikarbóna a sütőben a hő hatására kellene hogy elbomoljon, így leadva a CO2-t ami felfújná a sütit.

Igaz hátramarad egy kis NaOH is.

Így elpezsegtetve kimegy belőle a CO2 mielőtt megsülne! Viszont NaOH helyett Nátrium acetátot tesz a sütibe.

Nem sok értelme van.

Ha ecettel elpezsgeti a szódabikarbónát, akkor sem nem nátrium hidroxid, sem nem nátrium hidrogén karbonát, hanem nátrium acetát keletkezik.

De azt a sütibe rakni teljesen felesleges :-)

NaOH???

Jaj. Jó étvágyat!

2 NaHCo3 -> Na2CO3 + CO2 + H2O

Na-ionokkal nem történik semmi, ezért jó az ionegyenlet:

2 HCO3- -> CO3(2-) + CO2 + H2O

"NaOH???

Jaj. Jó étvágyat!

"

Azt a teljesen egyértelmű dolgot nem írtam bele hogy ilyenkor természetesen a süti egyéb összetevőit kezdi el bontani, egyúttal semlegesítődik is és könyebben emészthetővé válik a süti.

Tehát végeredményben már egészen minimális mennyiség lesz csak benne, a többi reakcióban máshoz kötődik.

Az ionegyenlettel teljesen igazad lenne ha tisztán szódabikarbónát hevítesz.

Csakhogy a sütiben sok más is van, keményítő (lisz), szénhidrátok, rostok (celluloidok, emészthető és nem emészthetőek egyaránt), és még sok minden más.

1db NaHCO3-at vagy millió másik (ami nem nem NaHCO3) vesz körbe lévén ez csak adalék és nem fő összetevő.

Így bajosan játszódna le az ionegyenletben helyesen leírt reakció. Persze bizonyos %-ban lefog, de ez eltörpül a többi mellett.

Mindenesetre az hogy egy kis Na+ végül kötődött a többi összetevőhöz és azok részlegesen elbomlanak az ízét szagát nem fogja rontani a sütinek.

A nátrium acetát viszont igen!

Ne haragudj, ebből nem sok mindent értettem (előző vagyok).

Celluloidok egész biztosan nincsenek a süteményben, celluloidból van pl. a pingpong labda, vagy a filmszalag...

Igen, szénhidrát van (a keményítő is az), fehérje is. Elárulnád, hogy ezek hogy befolyásolják a szódabikarbóna bomlását? Mert az attól még elbomlik magas hőmérsékleten, és az általam felírt reakció szerint. Ha nem így lenne, nem lenne szén-dioxid, hogy felfújja a tésztát.

Ha ettél már jó szódabikarbónás süteményt, azt biztosan nem állítanád, hogy nincs íze, bár annyira nem kellemetlen, mint a szalalkális süteménynek.

Ha a karbonát vizes közegben lenne oldva, a hidrolízise során keletkezhetne OH-. Mivel a süteményben nem oldatban lesz, ott bizony szóda (Na2CO3) marad.

Ha megcáfolod érvekkel, elfogadom.

"Celluloidok egész biztosan nincsenek a süteményben"

A liszt nagyrésze keményítő és fehérje. De 100%-osan a malomban sem tudják megtisztítani. Akorpa is cellulóz (rost) tartalmú, így a teljes kiörlésűben sokkal több van. De növényről van szó a sejtekben a sejtfal és a merevítések is ilyen származék.

Ne feledd a növények egyszerű cukrokat állítanak elő fotoszintézissel melyeket "polimerizálnak" így alakul ki a keményítő és sok keményítő láncba kapcsolásával pedig a cellulóz! Szóval a keményítő és a cellulóz nagyon köeli felépítésűek. Amelyik még nem elég hosszú láncú azt meg tudjuk emészteni, egy bizonyos "lánc" hosszúság felett pedig nem.

A "nyers" zöldségekkel éppúgy eszel nap mint nap cellulózt mint a gabonafélékkel, nem is keveset. Semmi bajunk nem lesz tőle sőt kifejezetten jó hatású a bélműködésünkre, átmegy rajtunk ami nem emészthető.

Az élelmiszer ipar meg tömegnövelőként és élelmi rostként egyenesen belerakja a kajánkba. (Ez már inkább sajnos, mert csalás!)

Az hogy az emberiség mire használta fel még, pl pingponglabdát és filmszalagot is készít belőle teljesen irreleváns a kérdés szempontjából.