A redoxegyenleteknek mi a titka?

Nem kell megjegyezni "az osszeset", azonban azt tudni kell hogy a nitrogen illetve a mangan meddig tud oxidalodni/redukalodni. Itt a mangan oxidacios szama +7, a leheto legmagasabb ami lehet, tovabb oxidalodni mar nem tud, a permanganat eros oxidaloszer, igy oxidalni fogja a nitritet, ami viszont gond nelkul tovabb tud oxidalodni nitratta.

Vagyis a nitrit nitratta oxidalodik majd a permanganat meg redukalodik (hogy csak manganatta vagy ameddig csak tud, mangan ionna, az mar kozegtol fugg).

Ezesetben is mint altalaban az erosebb eb el nemi eletet torvenye jatszik, vagyis amig a permanganat erosebb oxidaloszer mint a nitrat, a manganat szinten, addig le fog menni a reakcio egesz manganionig. (Elemi manganig azert nem, azt kiredukalni mar igen durva cucc kene, meg speci korulmenyek, mivel maga a viz is oxidalja mar)

azt hogy a mangan kation 2+ toltesu tudni kell.

Szoval azt mar kihoztuk hogy MnO4- bol Mn2+ lesz, es azt is, hogy a nitritbol nitrat NO2- NO3-, a tobbit meg mar nem nagy tudomany hozzatenni, az oxigenek melle hidrogen kell hogy viz legyen.

5NO2- + 2MnO4- + 6H+ → 5NO3- + Mn2+ + 3H2O

A redoxegyenletek annyoból nehezebbek a közönséges kémiai egyenleteknél, hogy a töltéseknek és az oxidáció számok változásainak is egyensúlyban kell lenniük a bal és jobb oldalukon.

Nem kell megtanulni az összes redoxegyenletet, hanem szépen sorban meg kell számolni a különfle atomokat és töltéseket a két oldalukon, és ellenőrizni kell az oxidádiós számok változását.

Nem árt viszont megtanulni, hogy az egyes elemek milyen oxidádiós számmal létezhetnek.

A legtöbb lehetőség a halogéneknél van:

+1, 0, -1, -3, -5, -7 és a mangánnál.

A vas egyszerű: 0, +2, +3. (Bár vannak +5 és +6 oxidációs számú egzotikus vegyületei.)