A dombok/hegyek elnevezése (neve) az adott esetben csak a csúcsra vonatkozik, vagy az egész hegynek a neve?

[link]

Ott van a barlangjai között a Zöld-barlang is.

Általában a csúcsot jelölik a térképen, de a környező lankás részt is magában foglalja egy hegy vagy más, névvel illetett kiemelkedés.

Természetesen a név az egész hegyre vonatkozik. Ha azt mondod, hogy a János-hegyen kirándultunk, az nem azt jelenti, hogy a csúcson mászkáltatok körbe-körbe, vagy a kilátóból fel-le.

Dobogókő esetében nem ilyen egyértelmű, Dobogókő egy település(rész), úgyhogy csak a csúcsot értik alatta, de a hegynek nincs külön neve, a Visegrádi-hegység vonulatának a része.

A hegyek ritkán állnak önmagukban, ezért a környezetüknek is van többnyire nevük. Pilis hegység, Visegrádi hegység, Budai hegység, Mátra, stb. Ezek nagyobb területek, több csúccsal, völggyel, stb.

A hegységekben egy-egy csúcsnak adnak nevet, de egyszerre jelenti azt a pár négyzetméteres területet, ami a legmagasabb pont környékén van, de jelenti a csúcs oldalait is, általában a külön névvel rendelkező völgyig. A Nagy Kevélyen például elég soká mászhatsz, míg eléred a csúcsot. Mi a különbség? Ha felmentél a csúcsra, azt mondod: felmásztam a Nagy Kevélyre. Ha sétáltál az oldalában az ösvényeken, akkor azt mondod: a Nagy Kevélyen kirándultam.