Mi lehet pozitív töltésű kémiai részecske?

A "kémiai részecske" alatt három dolog értendő:

- atom

- ion

- molekula

Mivel az atom és a molekula definíciószerűen semleges, így a válasz az "ion".

Az elektron, proton, neutron pedig az ún. elemi részecskék.

Ez az egyik első dolog, amit az ember hetedik osztályban megtanul kémiából.

@3: akkor azt nem sikerült megtanulnod hetedikben, hogy a proton az a hidrogén ionnal egyenlő. És mint ilyen, maximálisan kémiai részecske a te felosztásod szerint is.

Nem mellesleg sem a proton, sem a neutron nem elemi részecske, de sebaj. Nem véletlen az elsőt kérdeztem, ő kémikusként, vagy leendő kémikusként (ugye jól sejtem?) valószínűleg tudja, miért írta a pozitront is ;)

Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna...

1.: "a proton az a hidrogén ionnal egyenlő. És mint ilyen, maximálisan kémiai részecske a te felosztásod szerint is."

Ion definíciója: "An ion (/ˈaɪən, -ɒn/) is an atom or a molecule in which the total number of electrons is not equal to the total number of protons, giving the atom or molecule a net positive or negative electrical charge. " [1]

Magyarul: "Az ion egy olyan ATOM VAGY MOLEKULA, amelyben az elektronok száma nem egyezik meg a protonok számával, ezzel pozitív vagy negatív töltéssel ruházva fel azt"

Kiegészítésképpi definíciók:

Atom: "the smallest component of an element having the chemical properties of the element, consisting of a nucleus containing combinations of neutrons and protons and one or more electrons bound to the nucleus by electrical attraction" [2]

Magyarul: "Egy elem legkisebb alkotója amely meghatározza annak kémiai tulajdonságát. Egy protonokat és [esetlegesen] neutronokat tartalmazó atommagot, és egy vagy több, a maghoz elektromosan kötődő elektront tartalmaz."

Molekula: "A molecule is an electrically neutral group of two or more atoms held together by chemical bonds." [3]

Magyarul: "A molekula egy elektromosan semleges csoportja két vagy több, egymáshoz kémiai kötéssel kapcsolódó atomnak."

Ergó a proton NEM ion (és ezzel nem számít kémiai részecskének).

2.: "Nem mellesleg sem a proton, sem a neutron nem elemi részecske, de sebaj."

Ez értelmezésbeli kérdés. Egészen a középiskolai tanulmányok befejezéséig a proton, neutron és elektron elemi részecskék. Az, hogy kvarkok, gluonok és egyebek léteznek még mellette már egyetemi szint amely a KLASSZIKUS KÉMIÁBAN NEM veendők figyelembe.

"A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos. Általában olyan részecskét értünk alatta, amely tovább nem bontható (a tudomány mai állása szerint), néha az összes olyan részecskét beleértik, ami más, nagyobb részecskének az építőköve. Például az atomok kisebb részecskékből, elektronokból, protonokból és neutronokból épülnek fel. Viszont a proton és a neutron még elemibb részecskékből, a kvarkokból és gluonokból áll, ez az első, gyakoribb felfogás szerint nem elemi részecske." [4]

Ergó a proton igenis elemi részecske ilyen szinten.

3.: "Nem véletlen az elsőt kérdeztem, ő kémikusként, vagy leendő kémikusként (ugye jól sejtem?) valószínűleg tudja, miért írta a pozitront is ;)"

*Handshake*

Vegyészmérnökként diplomáztam, TDK-t írtam, kísérleti laboratóriumban dolgoztam az egyetem mellett, most pedig egy nemzetközileg is kiemelkedő komplexitású vegyipari üzemben dolgozom szakértőként. Emellett lassan 5000 kérdésre adtam itt választ az elmúlt 7 évben.

Örültem a "találkozásnak".

[1] [link]

[2] [link]

[3] [link]

[4] [link]

Felőlem akár Nobel-díjas is lehetsz, a proton attól még hidrogén ion. Ilyen szánalmas kiborulást rég láttam már ebben a kategóriában.

[link]

Oké, oké, a pozitron az csak hirtelen fellángolás eredménye. Valóban, szigorúan véve nem kémiai részecske (bár kémikusok is foglalkoznak vele: innen a fellángolásom).

Nade, ott a proton! Hát, no...

Én azzal a felvetéssel élnék, hogy nem mindegy, hogy hogy proton a proton! Szabad protonként igenis proton=hidrogénion. Nade "kötött formában", egy többprotonos atommagban viszont meg nem az.

Üdv, Tivald

aki már kémikus, de még nem vegyész.

@5: szuper. Akkor kérlek, a teljesség igényével sorsold fel, milyen összetevőkből áll egy hidrogénion. Egyes tömegszámú izotóo, mielőtt mondjuk a deutériummal kezdést bohóckodni.

Az meg, hogy mit tanítanak a gimnáziumban, sokat nem változtat a valóságon.

Mojio:

Eegy sav-bázis reakcióban amikor a sav leadja a hidrogénjét,lehet tekinteni úgy(Brönsted-féle s-b elmélet),hogy proton átmenet történik,AMI ILYENKOR H+ tehát,csak nem kötött állaoptban(ahogy előttem leírták)lehet tekinteni rá így és ebben az esetben H+=proton.

De más esetben nem lehet ezt mondani.

"Kötött"formában van,atomban molekulában stb..akkor nem tekinthető H+ -nak a proton.

Tanuló labortechnikus.