A látás, csak egy tolmács?

Különböztessünk meg három fogalmat.

Információ: Olyan adat, amit értelmezni tudunk, ami számunkra jelentőséggel bír, ami változtat a döntéseinket. Ilyen például, ha azt mondom: Délután esni fog az eső. Ez hatással van a döntéseidre, hiszen ennek fényében viszel, vagy nem viszel magaddal esernyőt. (A kérdés szempontjából ennek most nincs szerepe, csak a teljesség kedvéért írtam le.)

Adat: Értelmezhető jelek rendszere. Az információt adatok közvetítik, de az adat nem feltétlenül jelent információt. Ha azt írom, hogy Uganda területére az i.e. 2 században kezdtek betelepedni a niloták, az számodra csak egy adat. Profán módon mondhatjuk azt, hogy az információ nélküli adat a „és most hova sz…jak” kategória.

Jel: Valamilyen fizikai közegben terjedő tulajdonság. Az adat jelek formájában továbbítódik. Például a beszéd esetén a levegő nyomásának változása, írás esetén különböző geometriai formák – görbék, egyenesek – formájában. Itt is igaz, hogy minden adat jel formájában továbbítódik, de nem minden jel értelmezhető. Ha azt mondom neked, hogy 0100101111101010110, akkor ezek a jelek eljutnak hozzád, csak számodra nem lesz belőlük adat, nem tudod értelmezni a jeleket.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

A tolmács ugyanazt az adatot az egyik jelrendszerről egy másik jelrendszerre fordítja. Egy számodra értelmezhetetlen jelrendszerből, egy számodra értelmezhető jelrendszerré.

A látás esetén valami ilyesmi történik. A szem a beérkező fotonok intenzitását, valamint hullámhosszát fordítja le az agy által már közvetlenül értelmezhető formába, azaz elektromos illetve kémiai jelekké. (Illetve a szem kissé komplikáltabb, végez maga is némi adatátalakítást. A szemben található receptorokból érkező információkat az agy nem egy az egyben kapja meg, hanem a receptív mezők végeznek valami előfeldolgozást, átfedő módon, de összesítik néhány receptor jelét. Tehát a szem egy kicsit úgy tesz, mint az a tolmács, aki két államfő között tolmácsol és egy „Ezt a tűzszünetet kizárólag február 30-án vagyok hajlandó aláírni.” mondatot úgy fordítja le, hogy „Az államfő a jelenlegi tűzszünet tervezetet elfogadhatatlannak tartja.”.)

Nincs nyelv.

Összefüggések vannak. Ha egy piros labda félig kitakarja a kék labdát, akkor a piros labda közelebb van. Deduktívan ki lehet következtetni. (Talán egy pici baba ezt még nem tudja. Az is lehet hogy egy emberbaba nem érzi, viszont egy õzbaba ezzel az információval jön a világra.)

Nem lesz valami attól "nyelv", hogy információt tudunk belõle levonni valamirõl. Ha téged elcsap egy vonat, nem lesz nyelv a tetemed, ha kinõ egy fa, az nem nyelve annak hogy valami el lett ültetve, stb.

Lehetséges hogy az univerzum "beszélget" velünk, akár tudatosan, akár értelem nélkül, és lehetséges hogy jó ötlet az axiomatikus kommunikációelmélet eszközeivel vizsgálni az egész világot -- de nem tudok arról hogy bármi értékelhetõ vagy jó dolog kisült volna ebbõl. (Vagy hogy bárki komolyabban megpróbálkozott volna vele.)

Szóval egyelõre még nem tolmács sem a "látás", sem a "szem".

Mármint a dolgok szoktak egymásból következni. Ez valóban hasonlít arra, mintha azt mondanánk hogy az egyik dolog információt tartalmaz a másik dologról, vagy mintha azt, hogy az egyik dolog információt közöl a másik dologról.

Nem tartom kizártnak, hogy a nyelvészek egyszer azt mondják, hogy a nyelvészeten belül megfogalmazták a logikát magát, az okság vagy az értelmezés fogalmát stb; és most már lehet annak az eszközeivel is vizsgálni.

A hagyományos értelmezés szerint viszont kellenek pl résztvevők is a kommunikációba, így a látás annak nem része. (nyugodtam fix me, nem értek a nyelvészethez (sem), csak úgy gondolok valamit)

A valódi nyelv az az évezredek tapasztalata.

Aki nem vette észre időben a levelek árnyékában rejtőzködő, vagy lopakodó tigrist, azt levadászták, és kiszelektálódott.

Jó gondolatnak tartom, hogy a látás már egy fordítást (tolmácsolást) is tartalmaz. Mert az agyad feldolgozza és módosítja a szemed által látottakat - az évezredes életben maradási tapasztalatoknak megfelelően. Felülről süt a nap, lefelé vannak árnyékok, rád dől-e a fa, vagy sem, etc...

A lentebbi képen "A" és "B" mező teljesen egyforma színű. Egy képmanipuláló programmal megmérheted, hogy igazat mondok. Mégis teljesen más árnyalatúnak látja az agyad, az évezredes fény-árnyék tapasztalatod miatt.

[link]

Vagy, a lentebbi páros képen a két kép teljesen azonos. Mégis a jobb oldali képen jobban dőlőnek érzékeled a tornyot, mert az agyad már a viszonyítást is elvégezte, hogyha felfelé tekintesz, hogyan kellene látnod a párhuzamosokat (függőlegesen).

[link]

Jó kérdés, hogy ezeket a képeket a szemed vajon hogyan látja. De az agyad az évezredes tanulás során most így látja, ahogy te is. Aki meg másként látta annó, azt még ősember korában agyonnyomta egy rádőlő fa, vagy megette egy tigris.