Milyen égi test a fekete juk?

'juk'. Aha... altalanos iskola 2. osztaly, amikor tanuljak ezeket a szavakat.

Kerdezo, a fekete lyukat nehez elmagyarazni olyannak, akinek meg inkabb matchboxokat kene tologatni, mert meg a google kezelese sem megy. Mindamellett tessek, egy viszonylag kozertheto leiras:

[link]

Juk???? JUK???

LYézusom! Ezt még a hüJe is le tudná írni heJesen!

Ha már olyan sokan felháborodnak a "juk"-on, akkor észrevehettétek volna, hogy az "égi test"-et pl. egybe kell írni, vagy a "Mit foglal magába?" kérdésnél a magában a helyes alak.

Magára a kérdésre pedig nem lehet válaszolni, mert nem lehet tudni, hogy milyen szempont szerint vagy kíváncsi arra, hogy "milyen".

Penrose szerint a feketelyukak arra valók, hogy a beléjük eső információt átlökjék az absztrakt síkba, majd, amikor gondolkodunk (amely folyamat az agyunkban kialakuló neuronok hullámfüggvényének összeomlása), akkor onnan, az absztrakt síkból szedjük ki az információt a kvantum-véletlennel.

Én ezt nem osztom, mert amikor én gondolkodok akkor a jelen környezetemre vonatkozó információt használom fel, nem pedig valahol messzi-régi csillag elpusztulásának az információját.

Meg szerintem a személyi asszisztensek pár év múlva simán megvalósítják a gondolkodást teljesen determinisztikusan. Utána nem lesz szükség efféle magyarázatokra.

Meg egyébként is ezoterikus faxság. (Bár az információ megnemmaradásának paradoxonját feloldja.)

. .

Nekem nincs saját elméletem. Szerinted mire jó? Miért lett teremtve?

Hittanon kérdezted már? Mit mondtak?

A fekete lyuk égitest. Minden égitest, ami a Föld légterén kívül van, kivéve a mesterséges dolgok, műholdak, szondák.

A csillagok évmilliókon, évmilliárdokon át élnek. A keletkezésük egy külön téma. A lényeg, hogy hidrogénfúzió zajlik a csillagok belsejében, és valamikor, sokmillió év alatt elfogy a hidrogén benne. Ekkor történnek bizonyos dolgok a csillaggal, kitágul, felrobban, ennek miértje megint külön téma. Szóval Ha egy csillagnak véget ért az élete, akkor sokszor felrobban, de gravitációs hatása miatt utána összeesik nagyon sűrű állapotúra. Hihetetlenül sűrű lesz ilyenkor összeeséskor. Az ilyen összeesés után keletkező égitest lehet neutroncsillag, fehér törpe vagy fekete lyuk (ha jól tudom, ez a háromféle lehet, attól függően, maga a csillag mekkora volt). Ezek közül a fekete lyuk a legsűrűbb. Annyira sűrű, hogy az már minden képzeletet felülhalad, és emiatt a gravitációja is hatalmas, minden másnál nagyobb. Annyira nagy a gravitációja, hogy nem lehet elhagyni a felszínét, még a fény sem tudja elhagyni, épp ezért fekete. Szóval befele lehet "menni", kifele nem. Ezt szakszerűbben úgy mondják, hogy a szökési sebesség nagyobb, mint a fény sebessége.

A tömegét úgy próbált elképzelni, hogy ha az egész Földet összezsugorítanánk egy dióba, annyira sűrű. De a Földnél, sőt a Napnál is sokkal nagyobb egy fekete lyuk.

A hihetetlen sűrűség és gravitáció sok kérdést vet fel. Ez összetett téma. Elvileg levezethető, hogy ott az idő lelassul, a tér jelentősen meggörbül, stb.

Szóval a csillagok egy részéből, amikor kialszik élete végén sok millió év után, akkor fekete lyuk lesz belőlük. A Napból pont nem lesz, mert túl kicsi a tömege hozzá.

De vannak ún szupermasszív fekete lyukak a galaxisok belsejében. Ezek jóval nagyobbak, mint a csillagmaradványok. Ezek nem valószínű, hogy csillagok maradványaiként keletkeztek, de ez külön téma.

Hogy miért lettek teremtve? Úgy gondolom, a Földhöz a legközelebbi fekete lyuk is olyan messze van, hogy nincs vele semmi dolgunk, nincs funkciójuk, céljuk ránk nézve. A hívőnek a földi dolgokkal kell foglalkoznia, az égitesteken legfeljebb elcsodálkozhat, érdekességnek jók. A csillagok segíthetik a tájékozódást. A fekete lyukak pont nem, de nem is kell velük foglalkozni, csak annak, aki fizikus vagy csillagász.