A nagyobb teljesítményű izzókban vékonyabb, vagy vastagabb az izzószál, mint a kisebb teljesítményűekben?
A vékonyabb izzószál mellett a következők szólnak:
A vékonyabb huzalnak nagyobb az ellenállása, így a rajta átfolyó áram nagyobb része alakul hővé. Ráadásul a vékonyabb huzal könnyebben fel is melegszik. Ez logikusnak is tűnik, hiszen láthatóan a szál izzik, nem pedig a vastagabb tartója.
A vastagabb izzószál mellett viszont az szól, hogy annak kisebb az ellenállása, így nagyobb áramerősség alakul ki ugyanakkora feszültség mellett, így nemcsak a fogyasztás nagyobb, hanem a leadott teljesítmény is (emellett pedig az a megfigyelés szól, hogy ha rövidzárat alkalmaznánk (a vezetékkel megegyező átmérőjű izzószálat)), akkor lenne a legnagyobb áramerősség/fogyasztás.
Melyik okoskodás a hibás a kettő közül? Esetleg más a megoldás?
válasza: válasza:Nem probléma.
Az viszont probléma, ha a feszültséget kell változtatni egy fogyasztón.
Mivel alapból minden a 230V-ra van méretezve, ezért a te megoldásod negyed teljesítménnyel fog működni, és a hatásfoka is nagyon leromlik. Cserébe 10-szer annyi idő múlva ég ki.
válasza:Kedves EagleHun!
Ezt írtad:
"
Az áram meg úgy lesz nagyobb ha az ellenállás kisebb lesz.
Ezt 3 féle módon lehet kivitelezni.
Szóval lehet:
- Ugyanolyan anyagú és vastagságú izzószálból rövidebbet tenni bele
- Ugyanolyan anyagú izzószálból vastagabbat tenni bele.
- Kisebb ellenállású anyagból készíteni az ugyanolyan hosszú és ugyanolyan vastag izzószálat
"
Az első pont nem működik, mert nem veszi figyelembe, hogy a jóérzésű vagyis jól méretezett izzószálak felületi hőmérséklete már a wolfram olvadáspontjához közeli értékű. Ha csak egyszerűen rövidebb szálat teszünk bele, akkor az megolvad, így elszakad.
a 3. pontot is az anyagminőség zárja ki:
Nem véletlenül készülnek az izzószálak wolframból (a fémek közül az olvadáspontja a legmagasabbak közé tartozik) vagy szénszálból (az első izzólámpák történetére mindenki emlékszik, ha tanulta).
Maga a megfogalmazás is pontatlan az ellenállás helyett "fajlagos ellenállást" használnék. nem nagyon van olyan anyag, aminek az olvadáspontja és a tenziója (!!!) is a lehetó legalacsonyabb az üzemi hőmérsékleten, "olcsó", megmunkálhatósága nem túl bonyolult (a wolframszál csinálás nagyon macerás de megcsinálható asszem még magyar világszabadalom is lett belőle annó) valamint olyan képeséggel rendelkezik, amitől megújul: halogénekkel képes reakcióba lépni, és alkalmas körülmények közt önjavító lehet: ahol elkezd a wolframszál tönkremenni, ott elvékonyodik, és túlhevül. ettől a környező halogén atmoszférában az izzószál teljes felületéről folyamatosan párolgó és reagáló wolfram halogenid vegyület -ahol az izzószál túlhevül - hőbomlik és a keletkező wolfram kiválik a tulmelegedés helyére. mint egy mini Van Arkel de Boer eljárás. Ilyenkor az izzó felszini hőmérsékletét úgy állítják be, hogy normál üzemi hőmérsékleten a párolgás és a kiválás egyensúlyba legyen, a túlhevülés helyén pedig fémleválás történik a gázfázisból.
Ezért bírják tovább a halogén izzók, és ezért nem mindegy a felületi hőmérséklet.
Így a második megoldás marad. A többit meg már leírtam.
válasza:Utolsó (13-as) Teljesen igazad van hogy a 2. pontot lehet a legkönyebben kivitelezni, nem véletlen hogy ezt alkalmazzák.
Írtam is alatta rögtön hogy az a jó válasz az hogy vastagabb...
A másik 2 "elméleti" megoldással csak a kérdezőt szerettem volna a helyes logika felé terelgetni!
Egyébként az 1. és 3. sincs teljesen 0%-ra kizárva!
Csak épp nehezebb és költségesebb megvalósítani.
Pl új ötvözetet kell kitalálni hozzá ami jobban viseli ezeket a problémákat, valamilyen méregdrága ritkaföldfémmel biztos meg lehetne csinálni mindkét verziót, csak nem érné meg.
válasza:DQ (9) "Egymással sorosan kötve is két izzó kerül egy burába. (esetleg másfél, vagy három és fél, amennyire a kérdezõnek szüksége van)"
Igen lehet akár 2 külön izzót is sorba, csak ahogy 10-es válaszolt is rá akkor 2x akkora feszültségre lesz szükséged.
Most ezt az opciót még fel sem vetette ideáig senki. Abból indultunk ki hogy van 230V eff feszültséged és ezt kell használni a megoldáshoz. :)
"Téged egyébként vert a tanárod, amikor véletlenül izzók soros kötésére gondoltál?"
Nem.
10-es "De akkor kétszer akkora feszültséget kell rákapcsolnod!"
Köszönöm 10-es a kiegészítő választ.
Igen DQ így is meg lehet ezt valósítani.
Csak egy plusz transzformátor is kell hozzá.
Vagy ha akkuról elemekről megy azokat is meg kell duplázni és sorba kötni emiatt!
Ezzel viszont feleslegesen bonyolítanánk meg a megoldást, mert a párhuzamos kapcsolással megvalósított "teljesítmény duplázáshoz" nincs szükség a betáp módosítására!
Köszönöm a válaszokat!
Tehát a vastagabb izzószál eredményez nagyobb teljesítményt.
Így, ha gondolatban tovább vastagítom a szálat, akkor a teljesítmény is növekszik? És ha már azonos vastagságú magával a vezetékkel, akkor...? Nyilván az egész áramkör nem mehet át fehérizzásba.
Vagy itt már a rövidzári áramerősség maximális értéke lenne a korlátozó tényező? Egy bizonyos vastagsági határig növekedne a fényerő, aztán csökkenne?
Ha viszont vékonyítom a szálat, akkor csökken a teljesítmény, így a lehető legvékonyabb szál már fel sem izzana? Az ember pedig azt hinné, hogy az egyszerre elég. Sejtem, hogy több tényezőt kell itt figyelembe venni...
válasza:Ezekbe a zsákutcákba ne menj bele.
"Ha azonos vastagságú a vezetékkel" Még akkor is más fajlagos ellenállással bíró anyagú.
"így a lehető legvékonyabb szál már fel sem izzana?" A lehető legvékonyabb szál felizzásához az lehető legkevesebb teljesítmény is elég, nem?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!