Honnan tudják a csillagászok, hogy mi van pl a mi tejut rendszerünk után, ha olyan messze van az is, hogy a fény 200-300 ezer év mulva jut el odáig? Gondolom akkor semmilyen teleszkoppal nem lathatnak el odáig.

"13 milliárd fényév távolság"

Olyan messze nem nézünk szabad szemmel.

Még a galaxisunkból sem látunk minden csillagot, a szomszéd galaxisokból pedig legjobb esetben is csak magát a galaxist, kis pontnak, szabad szemmel.

Ill. nagy néha egy-egy szupernovát, de az nem nagy kunszt. Azok fényesebbek, mint a galaxis.

[link]

A Nap abszolút magnitúdója +4.83, vagyis 10 parszek=32.6 fényév távolságból ilyen fényességűnek látszik.

2* ekkora távolságból 4.83+1.5=6.33m

Egy átlagos/jó szemű ember fényszennyezés-mentes helyen max. 6-6.5m fényességű csillagokat tud meglátni szabad szemmel.

Hubble távcsővel ennek a 65 fényévnek akár 40000-szereséről is látható: 6.33+23=29.33m, ill. 2.6 mill. fényév (Androméda).

"itt földön a látó távolság tegyük fel jó esetbe , ha egy hegyet látunk messziről, akkor az kb 50km.jo tudom ez a föld gömbölyű, és azért is nem látunk tul messzire:D :D"

A Föld gömbölyű alakja csak másodlagos a látótávolság nagyságának korlátozottságában. 50 km távolságnál szinte nem is érződik még hogy a Föld gömbölyű (geoid). A földi látótávolságot leginkább a légkör korlátozza. A légkör ugyanis nagyon szórja a fényt, és a távoli, vagy halványabb objektumok nem látszanak miatta.

A csillagászok ezért is kezdtek el a múlt században űrteleszkópokat feljuttatni a világűrbe, mert azok a Föld légkörén kívül helyezkednek el, és sokkal nagyobb távolságban is tisztán, részletesebben, fényesebben láthatóak az objektumok.

Az űrben vákuum van (értsd, 1 köbkilométerenként van 2-3 kósza hidrogén ion, szóval gyakorlatilag tényleg üres térről beszélünk) ezért a fény sokkal zavartalanabbul tud terjedni, minden fajta fénytörést elkerülve. (a légkörbe érő fény törik, illetve a nem látható fény jelentős részét nem engedi át a légkör a felszínig).