Az elkövetkező 40-60 évben fog annyit változni Magyarország klímája hogy megváltozzon, rövidüljön a fűtésszezon, vagy ennyi idő kevés ehhez?

Ahhoz nagyon sok változás kéne, hogy a fűtési szezon kiszámíthatóan lerövidüljön. Ősz közepén, ahogy a napok telnek, nagyon meredeken csökken az átlagos hőmérséklet (tavasz közepén pedig meredeken nő). Szóval az alaphelyzeten egy komolyabb éghajlati melegedés sem változtat. Az őszök esetén 2050-ig 0,8-2,0 °C közötti melegedést valószínűsítenek, ezzel az első begyújtás napja legfeljebb egy-két héttel tolódna későbbre. A fűtési költségeken már jóval inkább észrevehető a változás.

1-es írta:

"Ha a globális felmelegedésre gondolsz, az 0.8 fok."

Magyarország szempontjából nem lényeg, hogy a bolygó egészét tekintve mekkora a változás. Az utóbbi 30 évben az ország középhőmérséklete térségtől függően 1,2-1,8 °C közötti mértékben nőtt.

"Eddig se éreztük, ezután se fogjuk."

Ekkora anomáliát már meg szoktak érezni az emberek. Példaképp, az emlékezetesen forró 2015-ös nyár +1,9 °C-kal volt melegebb az átlagnál. Az is sokaknak kezd feltűnni, hogy szinte egymást követik a forróbbnál forróbb nyarak, amit az adatok is alátámasztanak. A mérések kezdete óta a felső 10 %-ban végzett 2002, 2003, 2007, 2012, 2013, 2015, és jó eséllyel 2017 is (főleg, hogy a hőség java még hátravan), holott statisztikailag tízévente kéne ilyen nyárnak jönnie.