A Dionaea muscipula (vénusz légycsapója) nem volóciós folyamat eredménye, hanem tervezett növény?

"A természetben a fejlődés lépésenként halad, ezt mondja az evolúció. "

AZ evolúcion NEM EZT mondja!!!

A természetben megjelennek mutációk, amik VAGY elönyösek az adott helyzetben - akkor ez a variáció fog jobban terjedni, VAGY hátrányos - ezek hamarosan kiszelektálódnak, VAGY közömbösek - és vagy megmaradnak vagy nem, csak a véletlentöl függ.

A Dionaea muscipula csak egy a rengeteg "húsevö" növények közül, ezeknél elég nagy a változatosság a fogási technikában. A kitin NEM emészti meg, hanem amikor kinyílik a levél újra, akkor kipotyog. A többi kitétel is olyan, hogy nemcsak ennél e növénynél van meg - pl a gyors levélmozgás ugyanígy müködik a mimózánál is.

Emellett mire ez így kialakult, sok millió év telt el, és böven "volt ideje" egymás után egy csomó mutációnak kialakulni.

Mondok neked egy lehetséges evolúciós utat, amit most, két paerc alatt raktam össze és teljesen fiktív.

A vénusz légycsapója rokonsága szintén húsevő növények, ragasztóval, illetve vízben merev szőrökkel fogják meg a rovarokat, vagyis vannak detektorai és nem túl gyorsan mozgó részei (eddig még nem fiktív). Képzelj el egy olyan növényt, amelyik kis meztelencsigákra vadászik: a levele bontóenzimeket bocsát ki és képes arra hogy elég lassan összecsukódjon. Innen már csak apró lépések kellenek, hogy a detektáló szőr fejlettebb legyen, a csapódás begyorsuljon, míg végül oda jut, hogy előbb lassú rovarokat, majd legyeket is el tud kapni.

"izma honnan van, ami összerántja " ?

Nincs izma. Kérlek, nézz utána a turgornyomás, fogalmának, és a növényi mozgásoknak! Meg fogod érteni.

Kérlek gondolkozz! Ha te űrhajós lennél, és egy idegen bolygó kutatása lenne a feladatod, pazarolnád az időt, és a hajód erőforrásait, hogy piramist építs, vagy kitenyéssz / megcsinálj egy új fajt?

Valószínűleg arra is rá fogsz jönni, hogy az időt amit az alternatív "tudományos" előadáson töltöttél ellopták az életedből. Remélem nem fizettél belépési díjat!

" Olyan összetett, hogy arra engedtet következtetni, hogy lehetséges hogy egy idegen faj alkotta, tervezte meg ilyennek, nem pedig egy evolúciós fejlődés eredménye lenne"

Ha beleolvasol mélyebben a biológia bármely területébe, akkor borzalmasan bonyolult rendszereket találsz minden apró szegmensében egy élőlénynek. A legegyszerűbb bacik is olyan trükkökkel oldják meg a környezetből érkező stresszhatások kivédését, hogy az embernek leesik az álla.

A biológiában nincs olyan hogy "nem bonyolult", pláne nem makroszkópikus, szerv és egyed szintű méretekben.

"Ezt egy alternatív tudományos szabadegyetemi előadáson hallottam, érdekel, hogy mennyire lehet igaz?"

De szép eufemizmus...

Legközelebb ha feltöltök egy otthoni konyhaasztal melletti bölcselkedést youtube-ra, akkor én is azt a címet adom neki hogy "Alternatív szabadegyetemi teoretikus percek: 1.1"

Maradjunk annyiban: Azok akiknek hitelt érdemel a munkájuk, nem alternatív "tudományos" előadásokat, hanem simán csak tudományos előadásokat tartanak. Az alternatív szócska annyit tesz, hogy: Nem tudják megvédeni az olykor egetverően abszurd állításaikat rendes tudományos körökön belül, de dacosan akkoris úgy hivatkoznak magukra, mintha már bizonyítottak volna bármit is, és egyenértékű elmélettel álltak volna elő a széleskörben elfogadott állásponthoz képest.

Röviden ez a mentalitás van becsomagolva az "alternatív" szócskába.

"Ezek után a növény megemészti a kitint(amit sósavval sem tudunk feloldani) és a húst is. "

ezeket enzimeknek hívjuk. Nem nagy ördöngősség, és elárulom hogy minden élőlényben, a legegyszerűbb baciktól kezdve is több ezer féle enzim működik minden organizmusban.

Az enzimek lényege, hogy olyan kémiai folyamatokat tudnak elősegíteni, felgyorsítani az élőlény szervezetén belül, amikhez enzim nélkül sokkal több időre, vagy sokkal magasabb hőmérsékletre, esetleg sokkal töményebb oldatokra lenne szükség.

Az enzim relatív kis koncentrációban, relatív alacsony hőmérsékleten (20-35 fok közt)és relatív rövid idő alatt képes katalizálni bizonyos folyamatokat.

Hogy éppen mit az enzim válogatja. Valami lehasít egy molekula oldalláncot, valami ráaggat egy újat (foszforilál, metilál, oxidál, etc).

tehát nem egy hatalmas alien technika az enzim.

Az evolúció során se szeri se száma, hogy nagyon gyorsan hogyan is jelennek meg új fajta enzimek. Például a legtöbb emberi fertőzéseket előidéző bacinál már leírtak egy, vagy több antibiotikum rezisztenciát, amit gyakran spontán megjelenő módosult enzimek, vagy teljesen új enzimeket igénylő metabolikus útvonalak hoznak létre.

Nincs itt semmi alien génpiszkálás. Mezei evolúcióról van szó.

"Speciális enzimek vannak, ami csak ebben a növényben van meg."

rahedli olyan enzim van ami fajra jellemző. A kígyómérgek is tulajdonképpen enzimatikus aktivitású anyagok.

Vagy pl a kúpcsiga mérge.

Vagy pl vannak kétéltűek amik szó szerint megfagynak a tél során, de olyan enzimjeik vannak, amik kivédik a sejtkárosodást.

Nem kell felülni a szenzációhajhász megfogalmazásra. Egy az élővilágban rettenetesen széleskörű dologról beszélünk, csak épp a drága előadó adja ezt elő úgy, mintha soha nem látott dolog lenne egy specializált enzim.

"Gyakorlatilag egy csomó biológia dolognak kell együtt jelen lennie, hogy működjön a dolog ;"

Igen. Ez az élet. Minden folyamatunk, a sejtosztódástól kezdve a sejt szintű légzésen át a sejtek haláláig borzalmasan sok komponensből, alrendszerből, és önszbályozó rendszerekből tevődik össze.

Ismét csak egy teljesen általános dolog ez.

"-izma honnan van, ami összerántja"

Nincs izma. A növények testének mozgása nem úgy működik, mint az állati izomszövet esetében.

Jellemzően a sejtek tigh junction sejtkapcsoló struktúrákkal kapcsolódnak a plazmalemmáknál, és ezeken keresztül tudnak (jellemzően kalcium, vagy egyéb ) ionokat cserélni.

Ezek pedig megváltoztatják a vízfelvételt a sejtfalon keresztül, ami megváltoztatja a sejt turgornyomását, ami végső soron a sejt térbeli alakját. Ez megtörténik néhány ezer sejttel, akkor látható elmozdulás, alakváltozás jön létre.

"A természetben a fejlődés lépésenként halad, ezt mondja az evolúció."

Általánosságban ez nem igaz.

Nem feltétlenül csak egymás utáni tökéletesen működő sejtszintű szerkezetek jelenhetnek meg.

Egyik tanárom (állatszervezettan) mondta még:

"Az evolúció jellemzően hozott struktúrákból dolgozik. Csak nagyon ritkán talál ki gyökeresen újat".

Ennek az az értelme, hogy már meglévő sejtféleségeket, szöveteket, nagyobb struktúrákat kombinál újra. Megváltoztatja a helyzetüket, számukat, egymáshoz viszonyított méretüket.

Pl az ízeltlábúak testének szelvényezettsége tipikusan ilyen "építőelemek" megtöbbszöröződéséből fakad.

Nézz utána az úgynevezett hox géneknek, illetve toolkit géneknek.

"Ha nincs ott az egyik ilyen rész pl az emésztőnedv, akkor hiába kapja el a legyet, nem ér vele semmit, nem tudja megemészteni."

Szokásos tévedés a kreacionisták részéről, hogy azt hiszik az evolúcióban egyszerre kellett elérnie minden élő szervezetstruktúrájának azt az állapotot, amit ma látunk.

És aztán erre hozzák fel rendszeresen a szeméttelepen a forgószélben összeálló repülőgép analógiáját.

Nem.

Az evolúcióban már funkcióval rendelkező struktúrák módosulhatnak. ez lehet funkcióvesztés is, vagy új funkció nyerése.

Simán előfordulhat, hogy neutrális (nem káros, nem előnyös) mutációk felhalmozódnak, és addig maradnak a populációban, amíg nem történik velük vagy nagyon káros, vagy előnyös mutáció. Ha előnyös, és mondjuk új funkciót nyer ezáltal az egyedben, akkor az fixálódiuk,. és terjed (általánossá válik).

Elképzelhető hogy a vénusz légycsapó esetén a büdös szagért felelős mirigyek eredetileg más funkciót láttak el, például szagtalan mirigyek voltak, amik felszíni védelmet biztosító szekrétumot választottak ki. Aztán bekövetkezik egy mutáció, hopp, a kiválasztott szekrétum büdös lesz. A büdösre pedig jönnek a rovarok.

Ez önmagában még se nem előny, se nem hátrány, ezért megmarad.

Már csak várni kell, amíg a leendő csapda összes egyéb struktúrája ugyanígy össze nem áll, és el nem terjed az ezekért felelős gének összessége.

Külön pedig nem emelném ki a vénusz légycsapót.

Minden élőlényben találhatnánk ugyanilyen, vagy még bonyolultabb rendszereket.

Például most így hajnal 3-kor az emberi immunrendszert tanulgatom még.

Ott is borzalmasan magas fokú egymásra épültség van, DE jól lekövethető a különböző állatcsoportok rokonsági viszonyai szerint, hogy mely immunrendszeri elemek mikor, és milyen formában jelentek meg.

Jól lekövethető, hogy a veleszületett (nativ) immunitásból hogyan alakultak ki az adaptív immunitás sejtes elemei.

"Feleslegesnek" tűnő tartozékokat azért látunk alig a természetben, mert ezek instabil állapotok. Vagy eltűnik a populáció génkészletéből, vagy fixálódik, vagy funkciót nyer.

Valamilyen sorrend szerint jöhettek létre az egymás munkáját elősegítő, összegzésképpen a fitneszt növelő változások.

Fejből most meg nem mondom hogy a vénusz légycsapó a növények filogenetikai családfáján hová tartozik, de vissza kell keresni az ősibb csoportokat, amikkel rokonságban áll, és feltérképezni hogy mely mutációk jelenhettek meg legkésőbb a fejlődés során.

Ebből visszavezethető, hogy melyik szerv milyen állapotban volt jelen, és hogyan módosult x ezer/tizezer/millió éve.

Köszi, nagyjából sejtettem, de nem adtam meg neki az örömöt, hogy válaszoljak.

A mozgás nem egyedi a növények világában.

Lásd napraforgó. Vagy pl a selyemkás éjszakára összecsukja a leveleit.

Az érintésre való gyors reagálás sem egyedülálló a növényeknél.

Pl mimóza.

Az, hogy levélen keresztül táplálkozik sem egyedi.

Az összes növény tud felvenni levélen keresztül tápanyagokat.

Nem csak a tillandsia, hanem pl a gyümölcsfákat, zöldségeket is permetezik lombtrágyával.

A harmatfüvek érintésre mozognak is és levelen kertesztül "emésztenek" is.

Na meg a közönséges rence is villámgyorsan mozog a csapdázáskor. https://www.youtube.com/watch?v=8npX5hE6uWQ

Hinnye már nem is olyan különleges és egyedi a légycsapó, hiszen több hasonló működésű csapdázó növény is létezik.