Napnyugtakor, sötétedéskor ezek mit jelentenek?

Arany óra a napnyugta előtti időszak amikor narancsszínű az égbolt. A kék óra pedig az az időszak amikor már lebukott a nap a horizont alá, de még van valamicske égboltfény.

A civil, tengeri, csillagászati napnyugta ideje pedig gondolom azon múlik, honnan nézi az ember.

Azt gyanítom, némelyik valami ezoterikus hülyeség.

A napnyugta azt jelenti, hogy egy adott pontról nézve a nap eléri a horizontot. Ugyanakkor a hétköznapi életben az óra (az időpontok) elég nagy területeken (mondjuk, például Magyarországon, de Ausztriával együtt is) egyforma. Azaz az órán ugyanabban a pillanatban van Debrecenben este 7, amikor Innsbruckban.

Na most nézzük ezek hatását.

1. A nap, eléri a horizontot. De melyik pontja? Az alja, közepe, vagy teteje. Nagyjából ez 6-7 perc különbség. Tehát máris kaptunk három időpontot, amiknek akár nevet is adhatunk.

2. Ez a pillanat mondjuk Debrecenben következik be. Ám Innsbruck annyival nyugatabbra van, hogy ott a nap még kicsit feljebb van. ezért a debreceni helyi idő szerinti napnyugta 20-25 perccel korábban van, mint az innsbrucki helyi idő szerinti.

3. A föld nem tökéletes gömb alakú. De lehetőség van egy olyan fiktív napnyugtáról is beszélni, ami akkor történne, ha a föld göb alakú lenne.

4. Az órák a hétköznapok számára vannak beállítva. De tudjuk, hogy a föld forgása nem pontosan 24 óra, továbbá a keringés során elfoglalt hely is befolyásolja az időtartamot. Ezért beszélhetünk egy "pontos", azaz csillagászati időről is, ami a gyakorlatban nem valósul meg, viszont az összelétező időfaja mind ekörül szóródik.

Az arany óra és a kék óra ha jól tudom a fotósok számára fontos a fények miatt:

[link]

[link]

A civil, tengeri és csillagászati szürkületet itt szépen leírják, pontos definíció is van, ami alapján a percre is meg lehet határozni a kezdetüket és végüket: [link]

Lényegileg:

– a civil szürkület, amikor a nap a horizont alatt van, de még mindent jól látni, jóformán nappali fény van;

– a tengeri (angolban tengerészeti vagy navigációs), amikor már a dolgok színe nem látszik olyan jól, de azért még időben észreveszed, ha neki akarsz menni valaminek, tehát nem fejeled le a az ágakat az erdőben, viszont a turistajelzésekre már rá kell világítanod;

– a csillagászati szürkület pedig az, ami után már tényleg annyira sötét van, hogy a Nap légkörön szóródó fénye elhanyagolható még a nagyon halvány csillagok fényéhez képest is – tehát ma este 22:00 körül érné meg kimenni csillagászkodni (ha nem lenne telihold).

A kék és az arany óra viszont nekem volt újdonság, így köszönöm a 13:42-es választ!