Fizika: Mennyi víz folyik ki egy csövön adott nyomáson?

Köszönöm a gyors válaszod! Nekem az angol nem probléma, így megérteni sem a képletet, viszont Excelbe betettem a képletet és valami nem stimmel mert 9 bar víznyomásnál egy 1 colos csövön 1,8 m3 víz folyik ki másodpercenként, ami lehetetlen.

Ide feltettem a számítást egy fotón is és Excelben is:

[link]

A víz viszkozitását szintén a Wikipediából vettem:

[link]

"Dynamic viscosity μ

For example, water at 20 °C has a viscosity of 1.002 mPa·s = 1.002 cP."

Legjobb tudásom szerint minden értéket azonos nagyságrendű mértékegységre váltottam át, hogy a képlet működjön.

Érzésem alapján csak néhány (1-10) liter víz folyik ki egy 1 colos csőnyíláson 9 bar nyomáson

Rá tudsz jönni, hogy mit szúrtam mégis el?

"A mellék kérdésre: a ***nyomás négyzetgyökével lesz arányos a vízhozam. "

Tehát ha két nyomás érték között akarunk hozam értéket becsülni illetve érzékeltetni...

...akkor egy példával illusztrálva ha a 3 és a 9 bar közötti hozam különbségre vagyunk kíváncsiak

a 3 négyzetgyöke 1,73

a 9 négyzetgyöke 3

tehát százalékosan nézve 9 bar alatt csak 1,7-szer több víz folyik ki mint 3 bar alatt?

és azért nem 3-szor vagy közel 3-szor annyi mert ilyen nagyban befolyásolja hozamot a súrlódási veszteség?

Konkrét számokkal: ha 9 bar nyomáson 100 liter folyik ki akkor 3 báron csak 58 liter...hihetetlen.

Viszont lehet, hogy a fenti elméletem teljesen rosz mert...

"***Nyomás alatt a bemenő nyomás, és a nyomás-veszteség (csősúrlódási veszteség) különbségét kell érteni."

Én idáig a nyomás különbség alatt az értettem, hogy 9 bar van a cső rendszerben (pl. a közüzemi vízhálózatban) és ahol eltört a cső, ott pedig 0 (nulla) tehát a kilépő ponton a különbség 9 bar. Ha ez egy hibás elmélet részemről, megmagyaráznád nekem a fenti mondatod?

Én csak példaként hoztam fel a 3 és 9 báros variációt, hogy megértsem, hogy hogyan lehetne kiszámolni hogy mennyivel több víz folyik el egy adott cső kimenetén ha képletben megnöveljük a nyomást, minden más változatlan.

"Ez is több vízhozamot ad, mint várnád, mert a nagy nyomás és vízsebesség miatt nagy lesz a csősúrlódási veszteség."

Tehát a Bernoulli egyenlet sem az ideális képlet számításokra?

Visszatérve a közműhálózatra, miért ne lehetne egy vízóra aknában akár 9 bár a víz nyomása ha történetesen a víztározó történetesen 90 méter magasan, valahol a közeli hegyekben van?

Nagyon köszönöm a részletes válaszaid, most már látom a fényt az alagút végén de még bent vagyok az alagútban. :)

Most hogy már megírtad nekem, hogy pl 9 bar nyomáson mennyi víz áramlik ki egy 25 mm-es csövön, gondoltam megpróbálok rájönni, hogy milyen egyenlettel számoltad ezt ki a digitális tankönyv segítségével, de elvesztem.

A Bernoulli egyenletben a sebesség liter/sec.-ban van meghatározva, a veszteség oldalán pedig m/sec.-ben, a "p" az egy konstans de elfelejtik oda írni, hogy mi az értéke, szóval melyik az az egyenlet amivel a vízhozamot ki lehet számolni?

És csak puszta kíváncsiságból megkérdezhetem, hogy hétközben ezt te tanítod vagy csinálod? Úgy értem, hogy valahol ilyesmit tanítasz, vagy mérnökként dolgozol valahol ebben a témában?

Fejlemény: Sikerült a Bernoulli egyenletet alkalmaznom, Excel kódolással:

SQRT(19,62*h) ahol 2g=19,62 és ahol h= a vízoszlop magasságával

és így 20,6 liter/s jött ki 9 bárra és 11,9 liter/s 3 bárra.

Tehát 3-szor nagyobb nyomáson nem 3-szor annyi víz folyik ki hanem kb. csak kétszer annyi és akkor ebbe még nincs a cső hossza és a súrlódás bekalkulálva. Ez meglepő eredmény számomra.