Milyen hullámfajták vannak a tengeren/óceánon?

Nos, akkor az elejéről.

Ugye az, amit szökőárnak nevezünk és egyenlőnek tekintünk a cunamival, olyan nem létezik. A szökőár az árapály-jelenség tárgykörébe tartozik.

Cunami (jobbára) olyankor keletkezik, mikor tengerrengéssel állunk szemben. Utána lehet nézni, pontosan hogyan is van ez a tengerrengés-dolog.

Aztán ami hosszútávon talán sokkal inkább pusztít, az az abrázió a magaspartokon.

Ilyenkor az van, hogy a víz kimossa a partfalat alkotó kőzeteket, egy ún. abráziós fülke jön létre.

Ez folyamatosan mélyül, előbb-utóbb pedig az abráziós fülke fölötti rész leomlik.

Amit még tud csinálni víz... Sekély vizű partokon az van, hogy a hullám megtörik, tajtékozva ér partot. A magával szállított hordalékkal együtt ez visszafolyik (mivel ugye a self lejt).

És van két ellenkező irányú áramlás: egyfelől a szárazulat felé, illetve ezzel ellentétes irányba, a nyílt víz felé.

Mármost... Ezeknek találkozásánál lerakódik a hordalék, amely rétegekbe tömörödik.

Ebből jön létre az ún. turzás.

Amit lagúnának nevezünk, az a turzás és a part közti víztömeg.

Mármost lehet itt még tovább bonyolítani, hogy pontosan milyen fajta turzások is vannak.

A víz tud még pusztítani bőven.

A folyók esetében lehetne erről beszélni napokon keresztül, de akkor mondom a legegyszerűbbet.

Megy a folyó, kanyarog.

A folyó a "kanyar" egyik oldalán pusztít, a túlsó parton építi a partot.

Aztán pusztító munka eredményei az ún. karrmezők (ördögszántás).

Ezek rendszerint mészkő, dolomit vagy gipszkőzet által borított területeken jönnek létre, mégpedig olyan helyeken, amelyekre vízerózió hat.

Itt egyrészt van egy kioldódás, másrészt a víz alapvető felszínformáló munkájaként nyilván csiszolja is a felszínt.

Ezek ugye nem természeti csapások, de... Úgy igazából ennyit tudnék mondani.

"Hullámfajta", hát... Ha kicsit bővebben kifejtenéd, mire gondolsz, akkor lehet, hogy eszembe jutna pár dolog.

Ahaaa! :)

Már értelek. :)

Ugye a tornádó és a tájfun esetében nem a nagyságrend miatt teszünk különbséget.

Kezdjük a tornádóval.

Mint gyakorlatilag a legtöbb "látványos" légköri jelenség, ez is a konvekcióval kezdődik. Konvekció alatt a meleg levegő függőleges feláramlását értjük.

Ugye a gáztörvényekből ki lehet számolni, hogy adott hőmérséklet emelkedésre milyen mértékben csökken a levegő sűrűsége. Mármost a lényeg, hogy csökken, ezért elkezd fölfelé áramolni. Mármost ha a zivatarfelhő nem mozog túl gyorsan, a légkör egyes rétegeiben a hőmérséklet- és páratartalomkülönbség megfelelő, a szélnyírás is megfelelő, akkor a felhőben a légtömegek a függőleges tengely mentén forogni kezdenek (szupercella). Mivel ezek a felhők nagy magasságban vannak, ezért a felhőtető elérheti a futóáramlatok szintjét. Ezek nagyon nagy sebességgel fújó nyugatias szelek (a troposzféra felső részén vagy a sztratoszféra alsó felében). Ha ezek a futóáramlatok megfelelő helyütt vannak, további nyomáskülönbség lép föl,

szívóhatás jön létre.

Mármost, ha a felszínközelben is megfelelő a nyomás, ez az örvény kiléphet a felhőből. Ez a kilépett, még földet nem ért örvény a tuba. Onnantól fogva beszélünk tornádóról, hogy a tuba a felszínt érinti.

A tájfun/hurrikán más. Azok trópusi ciklonok. Ezek a 10. és 20. szélességi fokok között alakulnak ki alapvetően két dolog kell nekik:

Egyrészt meleg, magas páratartalmú felszín, és meleg, 25 fok fölötti vízfelszín.

Ezek kifejezetten ezért ilyen veszélyesek: mivel a mérsékelt övi ciklonoknál jóval melegebb és páradúsabb levegő áramlik beléjük, ezért jóval alacsonyabb a magban a nyomás, sokkal erősebb feláramlás jellemzi.

Tehát ha ennél is rövidebben kellene mondanom, leginkább azt mondanám:

tornádó: túl nagy nyomáskülönbség

trópusi ciklon: túl meleg és páradús levegő.

Jaaa, miért csak a 10. és 20. szélességi fokok között alakul ki rendszerint a trópusi ciklon?

Mert a Coriolis-erő az egyenlítő táján nagyon kicsi, az Egyenlítőn konkrétan nulla, ebben a sávban viszont még ez is megfelel, másrészt az éghajlat is alkalmas rá.

Jaaa igen, a lényeget kihagytam. Másféle osztályozásról nem tudok, mint amit fent leírtam.

Mármint most a hullámokról vagyon szó.

Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs is, ha esetleg találnál valamit, ami jónak tűnik, belinkelnéd nekem?

Ha veszprém megyei vagy, akkor a Lovassy László Gimnáziumot tudom ajánlani Veszprémben, másik jó iskola még Pápán a Türr István Gimnázium.

Egyetemet illetően abszolút elfogult vagyok az ELTE javára.