Miért folyik állandóan "harc"?

Azért, mert egyesek vallási kérdést csinálnak belőle.

Vallásoknak nem tudom, hogy lenne-e bármilyen téren ellenkezni valójuk a matematikai tételekkel.

Fizikaiakkal is csak kevesek szállnak szembe, de ők inkább ezósok.

Amúgy én részemről nem akarok meggyőzni senkit, de úgy tapasztalom, hogy a kreacosok/ID-sek rengeteg hibás s valótlan dologgal, érvvel operálnak, s ezekre rá is kívánok mutatni, főleg, hogy a Földünk egyes táján ezeket a hibákat természettudományos tananyagként kívánják eladni.

Amikor valaki hülyeségeket állít, akkor benned nem jön elő az ösztön, hogy kijavítsd? Bennem igen. Hát ezért. A táborokra szakadás és a személyeskedés pedig az emberi vitakultúra legösztönösebb dolgai. Nem helyesek, nem produktívak, de mindenki csinálja őket állandóan. Egyszerűen az ember egy ilyen tökéletlen lény.

Az pedig nem igaz, hogy senkit nem fogunk meggyőzni. Lehet, hogy nem azonnal, de igenis van hatása a vitáknak. X oldalon vagy, meghallgatod az Y oldal érveit, aztán mész vissza az X oldalon levő "haverjaidhoz". Akár a pap, politikus, youtuber, újságíró, vagy személyes kapcsolat, stb. És visszahallod tőlük ugyanazt, amit az Y oldal megcáfolt. Lehet, hogy akkor azonnal tagadásba és személyeskedésbe fordultál át, de amikor a saját oldaladról érzed, hogy nem meggyőző, az nagyon hatásos.

Engem győztek meg olyan politikai álláspontokról, amikkel előtte vehemensen nem értettem egyet. Sőt, a globális felmelegedésről kétszer is. Először arról, hogy nem az ember okozza, aztán arról, hogy valószínűleg mégis. Az emberek változtatják a véleményüket, csak lassan és körülményesen.

Ami pedig az evolúciót illeti, az egy annyira szép, ösztönösen érthető dolog, hogy komolyan sajnálom az evolúció tagadókat. Annyi mindenre alkalmazható. Egyetlen gondolatban annyira magától értetődő és mégis meglepő. Fájdalmas, hogy egyesek nem látják. Olyan, mint amikor valaki szerint egy jó film uncsi, és a Transformers az igazi királyság. Látod, hogy mennyit veszít, és próbálsz neki segíteni. Szóval kedvességből, szépérzékből, és a nem igaz dolgok iránti ösztönös ellenségesség miatt szerintem megéri huszadszor is leírni, hogy az evolúció nem olyan, mint a hurrikán a roncstelepen.

Én inkább fordítva tapasztaltam, ők nem hagyják békén az evolúciót elfogadókat. De ők csak meg akarnak minket menteni a kárhozattól, mert szerintük Isten nem fogadja el mentségként, hogy ez volt a tudományos álláspont, és ezért kárhozatra fogunk jutni.

Messzebb menő teológiai következményei is vannak, mert ha van evolúció, akkor a betegségek, a természeti katasztrófák és a halál nem fogható rá arra, hogy az az emberi tevékenység következménye.

Ez a „harc” nem egyéb, mint az életösztön harca, persze kicsit áttételesen. Nézzük részletesebben.

A #6 első mondata már egy következmény, erről később. A táborokra szakadás nem a vitakultúrából fakad, hanem abból, hogy az ember csoportokhoz szeret tartozni. Az ősi életösztön azt mondja, egyedül veszélyesebb. Ezért csoportot alkotunk, de ekkor persze a csoportnak is lesz (összeadott) mondavilága, rituáléi, szokásai, és ehhez ösztönösen igazodunk, mert ez jelenti a csoporthoz tartozást.

A vita már egy magasabb szintű cselekmény, az emberek eltérő mértékben ismerik a környezetet és az ottani eseményeket. Ezért másképp is viszonyulnak hozzá. Lesznek, akik az ismeretlent, amitől félni kell, meg akarják ismerni, mert úgy vélik, ahogy más ismerős, pedig veszélyes dologtól se félnek (például a tűztől), azért, ha azt az ismeretlent megismerik, akkor attól se fognak félni. Ez a félelem legyőzésének egy módszere. Ugyanakkor lesznek, akik ezt nem akarják, helyette a csoporthoz tartozást fogják fontosnak tartani abból az ősi megfigyelésből kiindulva, hogy egyedül az ismeretlen megsemmisíthet, de csoportban lesz esély, hogy nem én kerülök sorra (lásd: az egyedüli gazellát az oroszlán mindig felfalja, mert erősebb, a csoportban élő esetén pedig – különösen, ha jól helyezkedik – a szomszédot falja fel, ami ugyebár neki nem fáj). A csoporthoz tartozás tehát rendkívül fontos életösztön módszer. Viszont a csoport magát úgy különbözteti meg más csoportoktól, hogy más rituálékat talál ki, hogy tagjai mindig „hazataláljanak”.

És most jön a bonyodalom. Amit már sokan nem fognak megérteni, és ez remek ok a támadásra, hiszen félelmet gerjeszt. A sokféle ember között akad mindig, aki észreveszi, hogy ebből úgymond ingyen hasznot lehet húzni. Ekkor jönnek az ideológiák, mesterséges csoportalakítás, amelyben persze ő a főnök, aki „megvéd” és ezért bizony fizetni kell. Akik valamiért és milyen sok ok van) nem szeretnek, nem tudnak tanulni, nincs más választásuk, csoportot keresnek. Ezek az ilyen élelmes önjelölt csoportfőnökök prédái. Szektavezérek, diktátorok és egyebek.

A harc tehát állandó, végső soron az életösztön eltérő technikáiból fakad, ez különbözővé teszi az embereket, akik elemi szinten az életért, magasabb szinten a nagyobb biztonságért, kényelemért, még magasabb szinten (ahol azt találjuk ki, mitől lesz nagyobb a kényelmünk – és itt már lásd politika), pedig ezen elvi gondok, módszertanok kitalálásának megvitatásával a gondolati sikerért történik. Mert a minden szinten a cselekvés mozgatórugója a siker. A vitában az, hogy íme, az én álláspontom a legjobb, az enyém az igazság, azaz én látom jól a környezet működését. Sokféle siker van, sokféle módja az elérésének, és ezt együtt érdeknek hívjuk. Siker, ha meg tudok győzni valakit az evolúció - nem helyességéről, hanem hasznosságáról. Mert számítani az fog, ezt az ismeretet tudom-e hasznosítani. De siker a másik államok leigázása, embercsoportok kiirtása is, ekkor egy primitív ösztön a más értékének ingyen megszerzésére irányul.

A vita akkor torzul el, ha olyanok teszik, akik csoporthoz tartoznak, és nem a „kutatókhoz”. Itt ugyanis a siker érvben nem tud megnyilvánulni, ezért jön a „te mocskos disznó”. Szemtől szemben a megveretés a siker, verbálisan pedig a gyalázkodás. Ez valójában védekezés a másságtól az ismeretlentől, az életösztön (torz) megnyilvánulása. Nézzük meg: az ilyen emberek mindig csoportosan támadnak, mert szükségük van a csoport támogatására, anélkül senkik. És ez nagyon tud fájni. És még valami. Akik ezt teszik, nem "előre megfontolt szándékból" teszik. Egy bizonyos idő után megszokásból. Ez a technika ismert, más nem. Ha vitára hívod, felbőszül. Nincs más lehetősége. Ezért (sem) szabad ilyen emberekkel vitatkozni. Ha lehet, tanítani.