Valaki meg tudná ezt magyarázni? Hogy lehet kb gömbszerű az általunk észlelt univerzum? Többi lent

Szerintem te azt hiszed, hogy az univerzum tényleg 13,7 milliárd fényév sugarú, és ennyi, ebből adódik a félreértésed. Nem, nem ekkora. Ennek a magyarázatára a következő google keresőszavakat ajánlom: felfúvódás, inflációs modell. Lehetőleg ne gasztroenterológiai és gazdasági oldalakon keresve.

Így pedig értelemszerű, hogy egy kb 13,4 milliárd fényév sugarú gömböt látunk magunk körül. A lecsatolódás utáni minden év egy fényév látómezőt ad, nyílvánvalóan.

Az ősrobbanás és a világegyetem tágulása pedig nem az anyag szétszóródása, tágulása a térben. Az magának a térnek a tágulása. Így talán érthető, hogy a térnek nem kell tér, hogy táguljon.

Így van. Tulajdonképpen azt nem állíthatjuk, hogy az univerzum egy gömb. Csupán egy gömböt látunk be belőle.

És tudtunkkal nincs széle.

Tényleg érdemes utánamenni a keresőszavaknak.

Azok majd adnak némi értelmet az elsőre hülyeségnek hangzó fogalomnak: véges, de határtalan.

A kérdezőnek nem azzal van baja, hogy miért lesz úgy amúgy minden irányban ugyanakkora a látótáv, ha nincs kitüntetett irány. A kérdező fejében ilyesmi járhatott:

"Az ősrobbanás 13,7 milliárd évvel ezelőtt volt. Minden egy pontból robbant szét, és semmi nem mehet gyorsabban a fénynél, szóval maximum 13,7 milliárd fényév sugarú lehet a világegyetem. De mi csak akkor láthatunk minden irányban el csaknem ilyen messze, ha a középpontban vagyunk. Hisz ha nem lennénk, akkor az egyik irányba mondjuk csak 10, vagy épp 5 milliád fényévet kellene ellátnunk. Mint ahogy egy 10cm sugarú labda belsejében is csak a középpontban lévő megfigyelő lát el 10cm-re mindenfelé."

Na, szóval ilyesmit gondolt a kérdező. És ott követte el a hibát, hogy azt gondolta, a fénysebesség, mint sebességkorlát vonatkozik az univerzum tágulására, és ezért az tényleg max 13,7 milliárd fényév sugarú lehet. Valójában a fénysebesség, mint sebességhatár a térben való mozgásra vonatkozik, nem a térnek magának a tágulására. A tér, így a világegyetem bármilyen sebességgel tágulhat. A távoli objektumok, amiket cca 13mrd fé távolságra látunk, ma már valójában kb 45mrd fé távolságra vannak, és a belátható részen túl is folytatódik a világegyetem, ami jóval-jóval nagyobb, mint amit a kérdező gondol. Így meg már értelemszerű, hogy egy cca 13,4 mrd fé sugarú körben látunk. 300'000 évnél volt a lecsatolódás, ezért nem 13,7.

Az univerzum bármelyik pontján állunk, mindíg olyan mintha a közepéböl néznénk széjjel (látszólagosan). A tér önmagába visszafordul. Mi azt hisszük, hogy egyenesen haladtunk, miközben körbejártuk az egész univerzumot. Mint egy kétdimenziós síkon sétálva egy gömb felszínén (pl. a föld).

Ugye az ősrobbanás gömb alakban tágítja a teret, mi ezt akkor is egyenesnek érzékeljük a tér görbülete miatt. Azt, hogy bárhol állunk mindíg tőlünk elfelé tágul az univerzum, meg úgy kell elképzelni mint egy felfújódó lufin lévő pontokat ami mindegyik mindegyiktől távolodik.

Igen, állítólag volt egy inflációs időszak, ami alatt borzasztó gyorsan tágult az univerzum. A látható univerzum az elmélet szerint semmi a tényleges mérethez képest. De mi többet látunk, mint 13.7 mrd fényév, sokkal többet, ha jól emlékszem 50 és 100 milliárd fényév közötti teret látunk be (ekkora sugarú gömböt), mert amit látunk, az picit nagyobb valamiért, mint amit gondolnál.

Amúgy valahol azt mondták, hogy "the universe is flat", nem tudom, ez mit jelent, de a formájára vonatkozott.

Ahogy feljebb írják: az univerzum tágulása egyáltalán nem olyan, mint egy egy középpontból kiinduló robbanás (ezért is eléggé félrevezető az ősrobbanás elnevezés). Az univerzum metrikusan tágul, aki nem ismeri, nézzen utána. Az univerzum bármelyik pontjából egyformán úgy tűnik, mintha a szemlélő lenne egy robbanás középpontjában. Maga a tér tágul.

És igen, a belátható univerzum gömb alakú, és azért akkora , amekkora, mert az annál távolabbi objektumok és a Föld között már nagyobb ütemben tágul a tér, mint ahogy a fény közeledik, tehát sosem fog elérni ide a fényük. Ez nem sérti a relativitást: semmi sem mozog a térben fénysebességnél gyorsabban, hanem maga a tér tágul ennél nagyobb ütemben.

>mibe tágulunk bele, ha a tér csak az univerzumon belül létezik? azon kívül nincs semmi? tér se? hiszen ahol nincs semmi ott tér sincs

Nem "azon kívül nincs semmi", hanem nem létezik olyan, hogy "azon kívül", tehát értelmezhetetlen az a kérdés, hogy mi van ott. Nem "nem tudjuk a választ", hanem maga a kérdés nem értelmezhető.