A gravitációs erő gyorsító hatása tehát minden testre ugyanakkora vákumban?

A testek tömegvonzáságól eredő gravitációs hatás minden testre egyformán hat, ebbe a vákuum nem szól bele.

Amit te kérdezel, az valószínűleg az, hogy a testek szabadesését hogyan befolyásolja a közegellenállás.

De nem ártana kicsit pontosabban feltenni a kérdést, bármennyire is híres az a holdas kísérlet...

F=m*a

Nagyobb tömegű tárgyra nagyobb erő hat, de nagyobb tömegű tárgy ugyanolyan erő hatására kevésbé gyorsul. A vákuumban ugyanolyan gyorsan eső kalapács összetöri az üvegasztalt, míg a toll nem. A kalapácsnak nagyobb mozgási energiája lesz. Vagyis a gravitációs erő "jobban hatott" a kalapácsra. De ettől még nem lesz gyorsabb, mert a nagyobb tömege miatt az a nagyobb erő nem gyorsítja jobban.

Igen, nagyobb a tömege a kalapácsnak mint a tollnak. Sőt két kalapácsnak is nagyobb a tömege mint egy kalapácsnak, ezért kétszer akkora erővel vonzza a két kalapácsot a Hold, mint az egy kalapácsot. De nem fog kétszer olyan gyorsan gyorsulni, mert a két kalapácsnak kétszer nagyobb a tehetetlen tömege mint az egy kalapácsnak.

Azaz hiába nagyobb vagy kisebb a testre ható gravitációs erő (ami a test tömegétől függ), de a test tömege is ugyanolyan mértékben nagyobb, ezért a gyorsulás mindig ugyanannyi. Ha a közegellenállás nulla (vákuum) akkor pedig csak a gravitáció hat a testre és a toll, az egy kalapács és a két kalapács is ugyanolyan gyorsan esik le.

idezojelben ernek le egyszerre

a kiserlet azt akarja bemutatni h vonz a fold és a mi kicsi tomegunk elhanyagolhato a szamitasokban-> egyszerre ernek le

am a normalisabb f=g*((m1*n2)/dnégyzet)

g=gravitácios állando

f = ero

m1, m2= a testek tomegei

d=négyzet táv négyzete

[link]

innen jon a keplet↑ (A ↑=alt(nyomva tart)+24 a numerikus(jobb oldali bilenytun)

vagyis a foldon szinte tokmindegy h egy tollat ejtesz le vagy egy 1 tonnás valamit "uagyanakkor" fognak leerni

hisz kb ugyanakkora lesz az a szam amit a dnégyzettel osztasz

ha a masik tomeg pl egy bolygo lenne maris nagyob lenne a koztuk felepo ero, vagyis ebbol adodoan a gyorsitas is

Az 5. válasz teljesen hibás. Ahogy az általa kiírt képletből is látszik, ha mondjuk 1000-szer nagyobb az egyik tömeg, akkor 1000-szer nagyobb az erő. Vagyis közel sem lesz ugyanakkora az a szám, amit d^2-tel osztasz. Az erők NEM egyenlőek, és nem csak "közel" egyenlőek. Az erők tökéletesen nem egyenlőek, és a gyorsulások tökéletesen egyenlőek. Mert ha beírod a Newton II.-t az egyenlet másik oldalára:

f=g*((m1*m2)/d^2)

f=m1*a

m1*a=g*((m1*m2)/d^2)

vagyis a leeső tárgy tömegével egyszerűsítve:

a=g*((m2)/d^2)

Na és ez az, ami a sebességet meghatározza, és ez már nem függ a leeső tárgy tömegétől.

Nem tudom hogy az előző válaszokat érted e.

Összefoglalom:

1.) F=m*a ( A dinamika alapegyenlete)

Azt fejezi ki hogy egy test gyorsulását a rá ható erő szabja meg és fordítva arányos a test tömegével (a=F/m)

Ez azt jelenti hogy nagyobb tömeget nagyobb erő tudja ugyanúgy gyorsítani mint kisebb tömeget.

2.) Gravitációs erőtörvény :

F= γ *m*M /r^2

(m és M a testek tömegei, γ a gravitációs állandó és r a távolság köztük.)

A gravitációs kölcsönhatás (vonzás) két test között arányos a testek tömegével és fordítva arányos a testek közötti távolság négyzetével.

3. Legyen az 1.)-ben szereplő dinamika alapegyenletben (F=m*a) szereplő erő a gravitációs erő:

m*a = γ *m*M /r^2

Fejezzük ki belőle a gyorsulást:

a= γ *M /r^2 : Látszik hogy az m tömeg már nem szerepel benn azaz attól független a gyorsulás.

Ezért van az hogy közegellenállás nélkül egy tollpihe és egy kalapács ugyanakkora gyorsulással esik.

Az F=m*a ban a tömeg a tehetetlen tömeg.

A F= γ *m*M /r^2 -ban levő "m" pedig a súlyos tömeg.

Eötvös Lóránd munkássága nyomán tudjuk hogy a súlyos és tehetetlen tömeg egyenlő.

"Ez azt jelenti hogy nagyobb tömeget nagyobb erő tudja ugyanúgy gyorsítani mint kisebb tömeget"

Képzelj el egy versenyt egy tagbaszakadt motorossal és egy biciklis kölyökkel. Mindkettőnek fel kell gyorsítania a járművét egy adott sebességre úgy, hogy csak tolhatja.

Mondjuk, hogy egyszerre érik el a kívánt sebességet, de ez hogy lehet? Hiszen a motoros sokkal erősebb, nagyobb erővel tudja tolni a motort, mint a kölyök a biciklit. Viszont a motor nehezebb is, ezért hiába erősebb a motoros, a nagyobb tömeget nehezebben tolja. A kölyök elég gyenge, de neki könnyű a biciklije, ezért nem is kell nagy erő ugyanolyan gyorsuláshoz.

A gravitációs erő a tömegtől függ, nagyobb tömeg > nagyobb erő. De a nagyobb tömegű testek "nehezebben" gyorsulnak, ugyanakkora gyorsuláshoz kell is az a nagyobb erő.

Tehát: a nagyobb tömegből két, ellentétes hatás következik:

- nagyobb gravitációs erő hat rá, de

- nagyobb erő kell ugyanolyan gyorsuláshoz.

"Mi a különbség a súlyos és a thetetlen tömeg között?"

Ez most külön vitát fog szülni, mert egyesek szerint nincs különbség, miközben a klasszikus fizika különbséget tesz köztük.

A súlyos tömeg az, ami a rá ható gravitáció által erőt (súlyerőt) tud kifejteni. Tehát ez attól az erőtértől (is) függ, amiben a tömeg van.

A tehetetlen tömeg pedig az, aminek a gyorsításához (sebességvektor megváltoztatásához) erőt kell kifejteni, illetve ha nem hat rá erő, akkor egyenes vonalú egyenletes mozgást végez.