Alkotható a levegőnél könnyebb üreges fémgömb?

Az ötlet korról korra újra felmerült.

Az elvvel nincs baj, ha lehetne ilyet csinálni, valóban tudna lebegni.

A baj az, hogy nincs (legalábbis jelenleg) olyan anyag, ami ilyen vékonyan kibírná a légköri nyomást.

Én egyszer itt az oldalon felvetettem, hogy talán az aerogélekkel megoldódhat majd valamikor.

"Muszáj vákuumnak lenni belül?"

Nem muszáj, csak a gázzal töltött verziót már feltalálták léghajó néven. :D

Az egyik eddigi legjobb, a SEAgel aerogél sűrűsége 1,5 g/dm3.

A levegőé kb. 1,3.

Ha sikerül olyan aerogélt létrehozni, ami 1,3 alá megy, egy hermetikusan záró bevonattal együtt, meg persze elég szilárd lesz, hogy kibírja az 1 bar nyomást összeroppanás nélkül, akkor vákuumosra szívva repülni fog.

Nem lehetetlen, hogy megcsinálható lesz.

nem igazán van értelme.

1 liter levegő (normál állapotban) kb. 1,28g azaz ennyi "emelőereje" lenne 1 liter vákuumnak. ehhez képest 1 liter hélium 0,178g, azaz a vákuumnak a héliumhoz képest csak kb. 14% előnye van, ami nem feltétlenül éri meg a fáradozást.

#7: ez jogos.

Akkor csupán olyankor lehet mégis értelme a dolognak, ahol mindenképpen egy lufinál szilárdabb szerkezet kell, az aerogéles csak ott jöhet szóba.

A hélium árának megspórolása sem lehet esetleges ok, mert a vákuumos verzió szerkezeti létrehozás pluszköltsége tutira nagyságrendekkel több.

Egy ember felemeléséhez is kb. szobányi vákuum kellene.

A légnyomás kb. 1 kg súlya per cm2, 10 m2-en (szobafalnyi) felületen ez 100 tonna súlya, - szóval nem lehet.

Ezért jobb ötlet a könnyebb gázokkal kitöltés, (kicsit) kisebb az emelőerő, de nincs nyomás-probléma.

"A légnyomás kb. 1 kg súlya per cm2, 10 m2-en (szobafalnyi) felületen ez 100 tonna súlya, - szóval nem lehet."

attól még lehetne.

bármennyire is meglepő nem kifejezetten a nyomás és az abból származó erő, meg az elérhető anyagok mechanikai szilárdsága a probléma, hanem geometria.

Akár alumíniumból is építhető olyan gömb, ami megfelelő méret és falvastagság esetén kibírja az 1 bar nyomáskülönbséget és a rendszer sűrűsége a levegő sűrűségénél kisebb.

az igazi gond ahhoz hasonló, mint amikor egy hosszú, vékony pálcát megpróbálsz a két végéről összenyomni. nem önmagába roskad, hanem kihajlik, sokkal kisebb erőnél, mint amennyi a nyomószilárdságából következne. a gömbfelülettel is ez történne.

az alak a gond, nem a nyomás.