Ha két részecske megpróbálna egy helyre kerülni, lehetséges, hogy az egyik kilökődjön egy párhuzamos univerzumba?

Nincs kizárva, de ehhez az szükséges, hogy ne legyenek pontosan a mi terünkben már az ütközéskor sem. Ez - ESETLEG - elemi részecskékre (atomnál jóval kisebb) teljesülhet is.

Ilyenkor viszont valószínűleg mindkettő kilökődik.

Viszont ilyet idáig még sehol sem látunk.

Ennek meg lehet az is az oka, hogy valamilyen erő a mi terünkben tartja a részecskéket.

Kettő darab részecske próbál egy helyen lenni, akkor a kettőnek a közös vonala az egyetlen amilyen irányba nincs egyiknek sem szabadságfoka,lehetősége távozni. Három térdimenzióban azért még akad választék.

Gondolom, egy részecskegyorsítóban össze lehet hozni olyan találkozást, ahol szegénykéknek nincs választása.

Ilyenkor, persze a részecske fajtájától függően, de szép kis szétfröccsenés szokott lenni, fotonok, müonok, neutrínók stb. De SEMMI nem tűnik el az univerzumunkból, kompletten megvan az ütközésbe bevitt energia.

Márpedig szerintem, ha volna lehetőség ilyen, az univerzumunkból kiszálló távozásra, akkor az ilyen ütköztetéseknél már megfigyelhető lett volna.

Energia-megmaradás:

Ha lehetséges lenne BÁRMI anyag- és energiaforgalom másik univerzummal (feltéve, hogy létezik egyáltalán másik), akkor természetesen azonnal sérülne az energiamegmaradás.

De én azt mondom, ez nem kizáró ok. Az energiamegmaradás az univerzumunkat zárt rendszerként kezeli, a kérdéses esetben ez a törvény így alapból érvénytelen lenne. Illetve párhuzamos univerzumok léte esetén az energiamegmaradás törvényét ki kell bővíteni, hogy csak olyan folyamatokra érvényes, amelyek szempontjából az univerzum zárt rendszer.

A Pauli elv éppen megengedi, hogy két részecske ugyanazon a helyen legyen.

A héliumban ugyanazon a helyen (az 1 s atompályán) kettő darab elektron van. Ugyanazon a helyen.

Különböző spinnel simán lehetnek ketten ugyanott.

A Pauli elv "csak" azt nem engedi meg, hogy a két részecske összes kvantumszáma megegyezzen!

Nem próbál meg, őrá vonatkoznak a tisztességes fizikai törvények, és azokat e részecskék feltétel nélkül betartják.

Csak az ember rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy ha hetvenhétszer elmagyarázzák neki, akkor is keres valami nyakatekert (általa nem ismert, ezért lehetségesnek vélt) megoldást, hogy lehetőleg ne legyen érvényes a fizika. De hát érvényes szegény meggyalázott, összes elemével együtt (mivel a tudatra más szabályok (is) vonatkoznak, ezért lehetésges ilyen felvetés).

"De, akarnak... az lenne az energiaminimum - csak nem megy nekik."

Öööö, az nem csak az elektronoknál, elektronhéjon van úgy?

Mondjuk egy kristályrács atomjainál is?

Mert akkor sajnos tényleg le vagyok maradva.