Egy bolygó felszínének két pontját a közepén keresztül egy 100m átmérőjű alagút köti össze. Az égitest gravitációs erejének határáról egy test indul a bolygó felé és belezuhan az alagútba. Hogy alakul a mozgása, sebessége ill. a rá ható gravitáció?

Öveges professzor szerint ha eltekintünk a súrlódástól, akkor a test pontosan ugyanolyan magasra ugrik ki a túloldalon, mint amilyen magasan beleesett.

A tengely körüli forgással nem kell számolni, mert a test és az alagút is együtt forog a Földdel.

Ez esetben Öveges professzor tévedett:

Ha belevesszük a Föld forgását (tehát a tárgy pattoghat ode-oda a csőben, de tökéletesen rugalmasan, illetve sűrlódás nélkül csúszik), akkor semmi nem garantálja hogy a rendszer mozgása szimmetrikus legyen az időben, sőt, nem is lesz az.

@13: Ennek a hozzászólásnak semmi értelme, gondold át újra.

-------

Amúgy valóban beleütközne a falba, ha csak nem a forgástengelynél ejtjük bele.

Természetesen beleütközne.

Gondolj bele, hogy csak ha a tizedik emeletről leejtünk egy tárgyat, már az sem pont függőlegesen esik, már itt is számít a Föld forgása, attól függően, hogy keletre, vagy nyugatra néz az irány, közelebb, vagy távolabb lesz a faltól.

A Coriolis erő következtében a Foucault inga is elfordul

[link]

"Gondolj bele, hogy csak ha a tizedik emeletről leejtünk egy tárgyat"

erre válaszoltam