Nem értem, most az eldobható műanyag szatyrok használata káros? Ahogy az utolsó mondat sugallja? Miért?

Káros mert az emberek többsége nem szelektíven gyűjtötte.

Mert amit vissza gyüjtöttek sem elég jó és tiszta annyira hogy megérje újrahasznosítani (nagyon kevés anyag van benne.)

Káros mert a természet nem tud vele mit kezdeni, belefulladnak az állatok (néha ember is szokott).

Nem a lebomlóról hanem a nem lebomlóról beszélünk.

A műanyag poharak és fülpiszkálók példája is hasonló az eldobható szatyrokéhoz:

Sok energiával legyártják, használjuk 5 percig, aztán vagy a szeméttelepen vagy a természetben évszázadokig kallódik kb érintetlenül. Vagy ami még rosszabb uv fény hatására aprózódnak a műanyagok.

Közben felszabadulnak belőle mérgező anyagok, és üvegházhatású metán, etán is!

[link]

Ráadásul az elaprózódott mikroműanyagokkal szintén nem tud mit kezdeni a természet. Már nem csak az összes élővízben tudták kimutatni, bekerült a táplálékláncba és azon keresztül mindenki mikroműanyaggal szennyezett ételeket eszik már most is.

És az hogy ez mit okoz még csak most fog kiderülni mert eddig senki nem kutatta!

Tényleg azért rossz ,mert nem létezik 100%-os visszaforgatás. Néhol a lehetőségek nem adottak, néhol a személyi trehányságon múlik csak ,de tény, hogy kimegy a természetbe.

Azzal láthatóan a kérdező is képben van, hogy ha ott köt ki, miért rossz.

"De a tanulmány nem ezt vizsgálta szerintem.."

Nem, az csak az újrahasznosítgatás mértékét vetette össze. Az okozott környezeti kár itt marginális téma, tisztára úgy tűnik, mintha csak gazdaságossági szempontra koncentrálna. Érdekesnek találom, hogy ilyen szempontból nézve a papírtatyó sokkal rosszabb osztályzatot kap a nájlonzacsinál, márpedig pl. USA ezt erőlteti műanyag helyett.

De szerintem a cikk több helyen is sántít, valami elveszett az eredeti anyagból.

Amúgy definiálná nekem valaki a "nem organikus pamutot"?

Szintetikus cellulóz?

Nem kérdező, nem a globális felmelegedés a legfontosabb. Ha tudni akarod mi, akkor menj ki a Csendes óceánra: találsz ott olyan méretű szemétkupacokat (a tengeráramlás által összehordva), amelyen több falu is elférne.

A fejlődés üteme adott, az emberek tanulási képessége és ezáltal az önfegyelme is adott, a gazdaság és a kultúra fejlettségének térbeli eloszlása is adott. Ezekből kijön minden. Kezdetben gyártottak holmikat, ami röviden, szemét lett. Egy idő után feltűnt, és zavaró lett, ekkor gyűjteni kezdték. Amikor ez elért egy kritikus mértéket, rájöttek, hogy ez "mindörökre" szemét. És egyre több van belőle. Tudatosabb (előrelátóbb) emberek végiggondolták a jövőt, és elkezdtek szólni. Bizonyos idő után meghallották őket (muszáj volt, a szemetet nem lehetett nem észrevenni). Különféle próbálkozások voltak, amelyből kiderült (egyelőre kevesek számára), hogy hibás, mert az emberek nagy tömegű együttműködésére nem lehet számítani.

Most ennek hatására a tiltás korszakába léptünk, amikor erről is kiderül, hogy nem működik, akkor fognak a technológiában és a törvénykezésben váltani. Úgy, hogy nem lesz alternatíva a szemétfelhalmozás. Gyártani csak olyant szabad, ami követhető és ellenőrizhető. Így aki vét, garantáltan lebukik és többszörösen téríti meg a kárt. Akár egész további életébe e megtérítésre kényszeríthető.

A globális felmelegedésnek csak annyi a szerepe, hogy szelektíven jobban (és előbb) kidomborítja tényleges problémát.

Más szavakkal: az állatok végterméke többségében előnyös, ha természetes eloszlásban fordulnak elő. A koncentrál állatok (állattartás) végterméke hátrányos, ha nincs egyensúly, azaz a koncentrálást nem egyenlítik ki a trágya kezelésével. Az első néhány gőzhajó a fejlődés diadala volt. Az iparszerű használatuk viszont káros, ha nem követi az egyensúlyra törekvés (égetés hatékonysága, füsttisztítás, stb.) Kis egyensúly borulás hosszabb távon érzékelődik nagyobb tömegek számára, nagyobb hamarabb. És kijavítani kizárólag az egyensúly helyreállításával lehet. Amit viszont néha nehéz megtalálni. Vagy ismerethiány miatt, vagy az emberi normák (szemlélet) súlyos torzulása miatt.

Mert az emberek nagyivben szarnak a szelektiv hulladekgyujtesre. Ezeket a zacskokat 1x hadznalod aztan pedig dobod is el.

[link]

"De az, hogy a globális felmelegedés miatt ki fogunk hallni, ha nem történik valami egészen drasztikus, az talán fontosabb."

Nem hiszem ,hogy rangsorolható a két probléma.

Mindkettőbe beledöglünk, ha összedől tőle az ökoszisztéma és hazavágja az élelmezést.

"A helyzet viszont az, hogy egyik problémát sem látom az akadémiai pályázatok célkitűzéseként, inkább írnak ki pályázatot és adnak rekordméretű támogatásokat grafénre, kavntuminformációra és gravitációshullám kutatásra."

Nem először hallom, hogy valaki a tudományfejlesztő irányoktól sajnálja a pénzt, azt hiszi, ezek veszik el a környezeti károk elhárítása elől.

Nos, nem. Egyáltalán nem.

A tudományfejlesztő kutatások költségvetése jelentéktelen összeg a világ költségvetésében és közvetlenül vagy közvetetten éppen eme fejlesztések adhatnak jobb, gyorsabb, hatékonyabb megoldást a környezet megmentésére.

A környezeti károk megelőzése, megállítása céljára nem a pénzalap hiányzik, mert megették más kutatások, hanem a gazdaságpolitikai irányítási hajlandóság, profitot nem, vagy csak beláthatatlan jövőben termelő, rövid távon pedig kifejezetten veszteséges irányú költekezésre.

Részben utánam az özönvíz gondolkodás miatt, részben gazdasági kényszerűség miatt (radikális környezetvédelmi ipari tiltások sokmillió éhező munkanélkülit, forradalmakat, háborúkat produkálnának és gyorsabban kihalnánk mint így), részben pedig csodavárás miatt (majd a tudomány kitalál valamit, ami megoldja.

Csak ennek a csodavárásnak köszönhető, hogy egyáltalán kap pénzt a környezetvédelmi kutatás (meg persze milyen jól mutat egy cég porfóliójában, hogy mennyit költ környezetvédelemre, szóval hozsánna néked, marketing).