Egy elméletileg ezer bar nyomású vízzel működő turbina minek számítana? Víz-, gőz-, avagy gázturbinának?

A turbinát nem a nyomás, hanem a a NYOMÁSKÜLÖNBSÉG hajtja!

Ha leeresztesz egy turbinát oda, akkor sem lesz a be- és kilépő oldalán nyomáskülönbség, tehát a lapátok meg sem moccannak.

Ettől persze még leereszthető...

Kedves Kérdező!

Előző kérdésednél már kiszámolták neked a szükséges nyomást (veszteségek nélküli ideális esetre), a Mariana-árok mélyén ennek a századrésze sincs meg, tehát a beáramló víz hamar megtöltené a turbina utáni teret, nem tudnád kellő mennyiségben elég gyorsan gázzá alakítani és a felszínre hozni.

A másik gond, hogy a beáramló roppant nyomású (szennyezett) víz már roncsolná, koptatná a turbinát, ami így igen rövid életű lenne...

Hmm...

Vázlatos elméletileg működhetne.

De valójában ezer akadálya van.

Elsősorban az, amit írtak is, a vízbontás sajnos mocskos rossz hatásfokú, tehát esélytelen a beáramló víz nyomásával nyert energiával mind a beáramló vizet elbontani.

De még van pár apróság.

Az a víz sós. Nem kicsit. Elektródáidat hazavágja, plusz a fennmaradó só eltömíti a komplett rendszeredet.

A szükséges áramerősség már igen brutális elektromos ív lenne, az meg nem csak bont, de melegít.

A keletkezett durranógázod olyan hőmérsékleten jönne ki, hogy ha nem különíted el az oxigént és a hidrogént (ami adott várható áramlási sebességnél gyakorlatilag lehetetlen), pillanatokon belül, ahogy kicsit hűl, újra vízzé ég el. Az meg hamar lecsapódik, 11 km magasra nem fog gázként felmenni, a csőben felgyűlő víz hidrosztatikai nyomása megállítja a folyamatodat.

De ha már a tenger alatt járunk, környezetet kevésbé károsító energiatermelési céllal, akkor én inkább javasolnám az áramtermelést termoelemekkel olyan helyeken, ahol a tengerfenék kéreg a magma felett igen vékony és még hőkürtők is jönnek fel.