A viz oxigenje es az ammonia nitrogenje minek hibridizal ha alapállapotukban (1s és 3 db p) is kepesek lennenek befogadni a hidrogeneket? Ugye a nitrogennek a p palyain 3 db parositatlan elektron van es igy eleve be tudná kotni a hidrogéneket.

Rosszul fogod fel a hibridizációt. Nem arról van szó, hogy bizonyos vegyületek hibridizálnak, mások meg nem. Minden kovalens kötés leírható a hibridizációval, tehát amiben kovalens kötés van, azt fel lehet fogni a hibridizáció segítségével. A kovalens kötésre vannak bizonyos modelljeink, elméleteink. Ilyen például a pályaátlapolás, az LCAO-MO és a hibridizáció. Ez 3-féle felfogást ad a kovalens kötésre, de ezek közül a megfigyelt valóság legpontosabb leírását a hibridizáció szolgáltatja, vagyis ma az a legelfogadottabb szemlélet, hogy a kovalens kötést hibridizációval célszerű leírni, értelmezni. Minden kovalens kötést. Persze vannak olyan egyszerű vegyületek, mint a víz és az ammónia, amelyeknek a szerkezetét egy egyszerű pályaátlapolódási elmélet is jól leír, de ez nem azt jelenti hogy ők nem hibridizálnak. Nem arról van szó hogy a víz oxigénje nem hibridizál, mert minden kovalens kötés hibrid. Hagyd abba azt, hogy csak egy-egy vegyületet szemlélsz a hibridizációval, mert az egy kovalens kötéssel kapcsolatos elmélet, minden kovalens vegyület hibridizált kötéseket tartalmaz (legalábbis így is tárgyalhatom ha akarom).

A valóságban semmi nem hibridizál. A hibridizáció egy emberi találmány, ami segít nekünk intuitívabbá tenni bizonyos jelenségeket. Értelmetlen azon gondolkodni, hogy egy atom most hibridizál-e. Ha hasznos hibridizációként felfogni valamit, akkor fogd fel úgy, ha meg nem, akkor meg ne. Szerintem az esetek többségében egyáltalán nem hasznos, de ez csak személyes vélemény.