Evolúciós részről létezett volna bármi esély hogy a madarak kezdjenek el haladni a fejlődés útján az értelmes élet irányába?

Érdekes, hogy a főemlősökön kívül sok állat, például a rágcsálók tudják kéznek is használni a mellső lábukat.

Talán az artikulált, tagolt beszéd kialakulása volt az a lépcső, amely megdobta az emberi intelligenciát.

Úgy dereng, ez csak pár millió éve alakult ki.

A hangképzéssel zajló kommunikáció volt talán a döntő.

"Talán az artikulált, tagolt beszéd kialakulása volt az a lépcső, amely megdobta az emberi intelligenciát."

Szerintem inkább fordítva. A beszédhez rendkívül magas értelmi képességek szükségesek. Azonban a gondolatok kifejezésének -jelenlegi tudásunk szerint- egyetlen kifejezőeszköze a beszéd. Ennek oka, hogy a gondolkodáshoz elvont fogalmak is szükségesek, amiket nyelvi jelekkel tudunk kifejezni. Hiszen a ezek túlmutatnak a közvetlen környezet elemein, amiket nonverbális jelekkel is képesek az élőlények leírni. Szóval a kettő szerves egységet alkot. Magas intelligencia nélkül a beszéd nem képes kialakulni, a gondolkodás pedig egy bizonyos szinten nem képes megvalósulni nyelv nélkül.

"A hangképzéssel zajló kommunikáció volt talán a döntő."

Attól függ mire gondoltál. A hang alapvetően a levegő mechanikai rezgése. Ebben az értelemben nem igaz, amit írtál. Ha abban a szövegkörnyezetben érted, hogy a hang egy konkrét betűhöz tartozó fonetikai jel, akkor igaznak tekinthető a kijelentés.

Az állatok is kommunikálnak testbeszéddel és néha egyszerű módon hangokkal is.

A főemlősök, különösen a csimpánzok és a gorillák tanulmányozása során még egyfajta szótárat is fel lehetett állítani, 50-100 szóból, jelzésből, kifejezésből, de ez nem bővülhetett megfelelő hangképző szerv hiányában.

Nagyjából kétmillió évvel ezelőtt kezdett az agytérfogat megnövekedni és ezzel együtt a lágy szájpadlás elválni a gégefőtől, ami lehetővé teszi a tagolt beszédet, illetve a részletesebb kommunikációt.

Lehetséges, hogy ez a két jelenség összefügg, evolúciójuk egymásra hatásból következett be.

[link]

Primitívebb intelligencia, egyszerű kommunikációval hozzájárult a beszéd fejlődéséhez és ez növelte az értelmi szintet, ezzel nőtt az agytérfogat és így még részletesebb kommunikáció jöhetett létre.

Manapság a szép basszus, bariton, vagy szoprán hang sokaknak tetszik, ha valaki szépen beszél, vagy énekel, az segítheti a társas kapcsolataiban, lehetséges, hogy kétmillió évvel ezelőtt is menő volt, aki hangokat tudott kiadni, így evolúciósan terjedni kezdett és az egyre gyakoribb beszéd hozzájárult a hangképző szervek fejlődéséhez.

Annyi hátránya is van, hogy az ember félrenyelhet, de ez populációszinten nem túl gyakori halálnem, azért kevesen fulladnak meg ettől, így ez a hátrány nem befolyásolta döntően a beszéd kialakulását és elterjedését.

A madarak között vannak nagyon értelmesek is, még a majmoknál is értelmesebbek.

De van egy gond: az agyuk nagyon pici, és nem is nőhet meg. Esetleg tényleg a röpképtelen madaraknál, de ők meg nem annyira okosak.

Emiatt aztán kicsi a redundanciája, és valószínűleg emiatt sem tud nagyon továbbfejlődni.

No meg indok is kellene hozzá. Jelenleg nem jelent akkora előnyt, ami komolyan előrevinné a fejlődést.

A repképesség akadály, több okból is.

Egyrészt behatárolja a maximális agytömeget egy elég kis értéken, másrészt ennek a viszonylag kis agynak nagy része a repüléshez szükséges szenzoros, aerodinamikai és navigációs funkciókat kell hogy ellássa.

Kérdés, hogy nevezhetnénk-e madárnak egy olyan fajt, ami ugyanazon törzsből indult, de sosem lett repképes, mellső végtagjai sosem specializálódtak más jellegű használatra alkalmatlan szárnnyá.

Egy repképes madárfaj értelmessé válásában pedig elég nagy akadály a manipulációra alkalmas végtag hiánya. A szárny manipulációs szempontból elkorcsosult végtag, a lábak meg járásra és egyéb célra együtt elég korlátozott lehetőségek, plusz végtag növesztése meg evolúciósan nehezen elképzelhető opció.

A verbális kommunikációra alkalmas szájszerv hiányát óvatosan kezelném, nem kizárt, hogy a madárdal információtartalma is elegendő lehet.

Persze a biológia pont egy olyan terület, ahol a "lehetetlen" kifejezéssel ésszel kell bánni, de a valószínűtlen még belefér.