Az anyag létezése állandó?

Igen, állandó, mert az energia egy tulajdonsága az anyagnak, ami nem az anyagtól függetlenül csak úgy van. Amikor "tiszta" energiáról beszélnek, általában fotonra gondolnak. Az pedig elemi részecske, tehát szintén anyag.

[link]

Ezek az elemi részecskék. Átalakulhatnak egymásba, kölcsönhathatnak egymással.

Nem feltétlenül minden anyag állandó. Az úgynevezett kvantumfluktuáció miatt létrejönnek és megsemmisülnek virtuális részecskék, amik pozitív és negatív energiát képviselnek, így az összenergiájuk nulla, pillanatokra "előbukkanhatnak" a vákuumból. Szélsőséges körülmények között akár állandósulhatnak is.

Vannak bizonyos anyagi tulajdonságok, amelyek sohasem tűnhetnek el, mint pl. a töltés, spin, stb.

És vannak olyanok, amelyek hosszú ideig állandóak, mint pl. az energia és a tömeg.

De rövid időre tényleg minden véletlenszerűen ingadozik, ezért keletkezhetnek a virtuális részecskék.

Ja, és az "anyag" azt jelenti, hogy az anyag + az energiája, mert ezek egymásba átalakulhatnak.

"Szélsőséges körülmények között akár állandósulhatnak is."

Melyek ezek a szélsőséges körülmények?

> Az anyag létezése állandó?

Jó kérdés, hogy mit nevezünk anyagnak. De maradjunk annyiban, hogy az anyag az, ami elemi részecskékből áll, amely elemi részecskéknek meghatározó tulajdonságai vannak – töltés, spin, pozíció –, még ha néhány tulajdonság – pl. a pozíció – nem is egy fix érték, hanem egy valószínűségi függvény.

A speciális relativitás rámutat, hogy a tömeg nem más, mint az energia egyik megnyilvánulási formája. E=mc², de itt a c² csak egy váltószám, amire a rosszul megválasztott mértékegységek miatt van szükség. A jól ismert képlet megfelelő mértékegységekkel tulajdonképpen azt jelenti, hogy E=m, azaz a tömeg nem más, mint az energia egyik formája.

Ennek tükrében nincs tömegmegmaradási törvény, nincs anyagmegmaradási törvény, csak energiamegmaradási törvény. (Ezt sem 100%-ig igaz, van kvantumfizikai jelenség, ahol sérülhet az energiamegmaradás törvénye, de ez irreleváns, mert ez csak meghatározott energiamennyiséget jelent egy meghatározott ideig, ami bár néhány kvantumfizikai jelenségnél számít, de makrofizikai szempontból nem, mert annyira kis energiamennyiségről van szó olyan kicsi ideig, hogy nem számít.)

Tehát anyagot lehet „csinálni”. Pl. fotont nagyon könnyen, elég, ha összedörzsölöd a tenyeredet. De ennek ellenére az is igaz, hogy vannak részecskék, amiket meglehetősen nehéz létrehozni, vagy szétbontani, a protonok, neutronok bár át tudnak alakulni egymásba, de alapvetően a most létező protonok és neutronok mind az ősrobbanás folyamatának egyik állomásában keletkeztek. Tehát makrofizikai szempontból nem volt véletlen, hogy megfogalmazódott a tömegmegmaradás és az anyagmegmaradás törvénye, mert ekkora léptékben valóban igaz is rá.

> Akkor milyen frekvencián létezik?

A frekvencia valamilyen tulajdonság időbeli változását írja le. Olyan változását, ami periodikus, azaz a tulajdonság változása olyan jellegű, hogy az ismétlődik. A frekvencia azt határozza meg, hogy egységnyi idő alatt hány ilyen periódus (ismétlődés) történik meg. A frekvencia mértékegysége a Hz, ami az idő reciproka. Mikor azt mondom valamire, hogy 20 Hz-es, azzal azt fejezem ki, hogy az adott tulajdonságváltozás egy másodperc alatt 20-szor ismétlődött meg. Pl. aminek van frekvenciája: egy inga mozgásának, egy forgó mozgásnak, egy rezgőmozgásnak, egy hullámnak. A Föld pl. 24 óra alatt fordul meg a tengelye körül, így a forgásának a frekvenciája 1/24 óra = 1/86400 másodperc = 0,000011574 Hz.

De van, amely tulajdonságnak nincs frekvenciája, vagy azért, mert nem változik – bár akkor lehet kvázi 0 Hz frekvenciával közelíteni –, vagy azért, mert változik, de a változás nem periodikus, időben nem állandó. Pl. egy futárszolgálat autója esetén a pozíciónak nincs frekvenciája, mert az autó megy balra-jobbra, de nem ismétlődő az útvonala, így nem lehet frekvenciáról sem beszélni.

Van számos olyan részecske, ami hullámtermészetű, és lehet frekvenciáról beszélni az esetében. Pl. a fény terjedése hullámszerű, a fény esetén a periodicitást az elektromos és mágneses tulajdonságok változása adja. De pl. egy spinnek nincs frekvenciája. Bár a spin sok szempontból hasonló tulajdonság, mint a perdület, valójában nem forgásról van szó, a frekvencia nem értelmezhető rá.

Másik oldalról a kérdésed olyan, mintha azt kérdezted volna, hogy mennyire édes az élelmiszer. Hát van, ami édesebb, van, ami kevésbé. Vagy hogy mekkora tömegű az anyag. Vannak elemi részecskék, amik könnyebbek, van, amik nehezebbek, van aminek meg nincs nyugalmi tömege. Csak a frekvencia annyiból más, hogy néhány tulajdonságra nem is értelmezhető, mint fogalom.

Meg képzelj el egy ingára felfüggesztett hangszórót. A hangszóró 440 Hz frekvenciájú hangot bocsát ki, az inga 0.7 Hz frekvenciával leng, az inga a Földdel együtt 0,000 011 574 Hz frekvenciával forog, a Nap körül meg 0,000 000 032 Hz frekvenciával kering, a Tejútrendszer központja körül meg 0,000 000 000 000 000 158 Hz frekvenciával kering. Tehát a kérdés, hogy minek, milyen tulajdonságnak a frekvenciájáról beszélünk, és mihez képest?

Persze az ezoterikus tanok mindig előszeretettel vettek át fogalmakat a tudomány aktuális határterületéről, így aztán ezoterikus maszlagokban lehet olvasni mindenféle frekvenciákról, hullámhosszról, fázisról, dimenziókról, éterről, vonzásról, meg számos a tudományokban is használt fogalmakról, csak éppen ezek az ezoterikus tanokban ki vannak üresítve, nem azonosak a fizikai fogalmakkal, nem reprezentálnak semmiféle valós tulajdonságot, hívhatnánk büklebakknak, meg balkafittynek is, annak sem lenne kevesebb értelme.

> "Szélsőséges körülmények között akár állandósulhatnak is."

> Melyek ezek a szélsőséges körülmények?

Pl. egy virtuális részecskepár a semmiből „kölcsönözve” energiát létrejöhet egy nagyon rövid ideig. Azt, hogy mennyi ideig tudnak létezni, azt a határozatlansági reláció írja le. Egy E összenergiájú részecskepár maximum ℏ/E ideig létezhet.

A szélsőséges körülményre példa: a részecskepár egy fekete lyuk eseményhorizontja közelében jön létre, és az egyik részecske beleesik a fekete lyukba. Ilyenkor a másik részecske megmarad, nincs kivel annihilálódnia. Ennek az energiának – ami a részecske tömegét adja – a fedezetét a fekete lyukban annihilálódó részecske fogja fedezni, ilyen módon csökkenni tud a fekete lyuk tömege úgy, hogy közben ténylegesen nem lép ki részecske belőle, viszont mégis részecskék keletkeznek a fekete lyukon kívül.

(De ez itt most azt hiszem inkább félreviszi a kérdezőt. Tartok tőle, hogy ha az anyag frekvenciájára kérdezett rá, akkor a tudása nem áll azon a szinten, hogy ezt a dolgot jól értse, csak hibás következtetéseket fog ezekből levonni.)