A csillagképeknek (kos, skorpió, göncöl szekér stb) van valami valós alapjuk vagy csak úgy random összekötögették a csillagokat?

Mindegyikbe mást látott bele az összes kultúra.

Szóval igen önkényesen beleképzelt dologról van szó.

Az egymásloz látszólag közeli fényesebb csillagokba beleképzeltek alakzatokat, koronként és kultúránként mást és mást.

Viszont nem csak mitológiai szerepe volt ennek, hanem az égbolton való tájékozódást segített, illetve a földön való tájékozódást és időmérést is.

Utóbbi kettőnek ma már semmi jelentősége.

Az égbolton való tájékozódásra, ott egy adott objektum megadásának megközelítésének leírására elvétve még szokták használni.

Az égbolton, égi térképen elhanyagoljuk a távolságokat, így az egymás mellett látszó csillagok látszólag csoportokat alkotnak, a valós térszerkezetben gyakran semmi közük egymáshoz, csak tőlünk épp egy irányba esnek. Egy csillagpárból lehet, hogy az egyik egy 30 fényévre lévő kis csillag, a másik meg egy 3000-re lévő óriás. De van, amikor valóban egy együtt mozgó csillaghalmazt alkotnak.

Az "összekötögetés" nyilván nem tudományos megközelítés, hanem kulturális eredetű hagyomány, de a dolgok megnevezésére azért nem rossz, így a tudomány is használja.

Ha megnézed a Skorpió csillagképet, az szerintem tényleg hasonlít egy skorpióra, a Hattyú is egy hattyúra, az Északi-Korona is egy koronára, a Delfin egy delfinre stb. Bele lehet látni sok csillagképbe azt, amire hasonlít, de az igaz, hogy a legtöbb az tényleg önkényes.

Egyébként az északi félteke csillagképei elég régiek, a legtöbbet az ókori görögök, illetve arab csillagászok nevezték el. Ezért ezeknek legtöbbje valamilyen mondai, mitológiai lény. A déli félteke csillagképeit a 16-18-17. századi földrajzi felfedezők nevezték el. Ha jól tudom, 1930-ban volt egy nemzetközi konferencia, ahol szabványosították az összes csillagképet, onnantól kezdve hivatalosan a szabvány szerint nevezzük őket. De valójában egy csillagkép ma már nem a fényes csillagok által kirajzolt képzeletbeli formációt jelenti, hanem az égbolton egy terület. Fel van osztva az éggömb kisebb területekre (mint ahogy a bolygó felszíne is mindenféle államok területére), ez arra kell, hogy könnyebb legyen beazonosítani valamilyen jelenséget az égbolton. Tehát minden, ami az égbolton van, valamilyen csillagképbe tartozik bele (leszámítva a Naprendszer objektumait, mert azok látszólagos mozgása olyan, hogy mindig más csillagképben vannak). A lényeg, hogy ma egy csillagkép nem egy kirajzolt formáció, hanem egy terület az égen.