Az atommag és keringő elektronok bizonyított tények?

Nincs bizonyítva, mivel még nincs olyan mikroszkóp amivel meglehetne vizsgálni egy atomot. De a kísérletek és a megfigyelések, elméletek alapján szinte biztos hogy így van.

(zöld kis kezet légyszi :) )

hajjaj, lesz még pár atommodell:):)

most a húrelmélet is nyerő:):):)

Pont a belinkelt atommodell egy elég régi konstrukció, ma már nem teljesen ilyennek ismerjük (de középiskolában még elmegy).

A bizonyított alatt mit értesz?

Rengeteg kísérlet bizonyítja, hogy így épül fel az atom, de molekuláknál apróbb dolgokat vizualizálni jelenleg nem tudunk, tehát még sosem láttuk. Ennek ellenére nincs vita arról tudtommal a tudósok között, hogy az atom úgy épül fel, hogy a központi atommag körül egy különféle szabályoknak megfelelö elektronfelhö található.

Ez válaszol a kérdésedre?

A belinkelt képen a Bohr-féle atommodellnek felel meg. Ez mai tudásunk szerint már nem felel meg a valóságnak, de egyszerűsége miatt még ma is tanítják. A mai modellek a kvantummechanikán alapulnak, de az nagyon bonyolult, részletesen csak egyetemen tanítják. Gimnáziumban, kémia tagozaton is csak a 4 kvantumszámot tanultuk, meg az alhéjakat. Azért tanítják még ma is a Bohr-modellt, mert a maiakkal ellentétben ezt el is tudjuk képzelni.

Egy hullám nem keringhet valami körül? És miért nem? Csak azért, mert ezt nem tudjuk elképzelni, még nem biztos, hogy lehetetlen. Lásd alagútjelenség vagy kétréses kísérlet. Az elektron a fotonhoz hasonlóan hullánként viselkedik mozgás közben, de kölcsönhatásokban részecskeként vesz részt. Ezt megint csak nehéz elképzelni, mert a látható mérettartományban ilyen nincs. A részecskék világában azonban mindennapos jelenség. Remélem érthető volt amit írtam. Nem tudom milyen szinten tanultál eddig kémiát és fizikát, ha valami nem tiszta, kérdezz.

Az atommagok (illetve protonok és neutronok) és elektronok létezését már bizonyították. Ugyan nem láthatjuk őket, de tudjuk mérni a tulajdonságaikat, tudunk hatni rájuk.

A szerkezetüket is meghatározták már számításokkal mérésekkel. Ebből tudjuk, hogy az atommag körül hol legvalószínűbb, hogy elektront találunk. A húrelmélet pedig inkább átdolgozás és kibővítés mint forradalom.

A hullámtermészet sem mond ellent semminek, mert részecsketermészete is van, tehát részecskeként és hullámként is viselkedhet, de egyszerre csak az egyikként.