Majdnem az összes ismert galaxis egy irányba forog igaz?

"de a többség egy (óra járásával egyező?) irányba forog"

Vagy ha nem úgy forog, akkor átmegyek a túloldalra, és problem solved :-)

A kérdésnek van értelme, csak teljesen megkavarodott alapokon nézed.

Előbb nézzük az óra esetét, hogy legyen már ez tisztázva és legyen egy alapvető térbeli elképzelés a forgásirány és nézőpont működéséről.

Próbáld ki: fogsz egy órát és egyszer szemből nézed, egyszer a hátlapja felől. Nézd meg a te nézőpontodból, hogy a NEKED LÁTSZÓ forgásirány az változik, akkor is ha a számlap felől az megmarad az óraszerkezetben. A nézőpont miatt bizony a másik irányba forog, mint nézőponti leírás.

Ez annyi, mint az óramutatók szemből nézve fent jobbra mozdulnak. A hátlapja felől nézve a látszólagos mozgásirány fordított, vagyis a hátlapon követve fent balra mozognak a mutatók.

Ezt tisztázd le kezedben egy órával.

(kis szünet)

Remélhetőleg megvolt. Ez a mozgás relativitása, vagyis nézőpont kérdése mi merre mozog. Egy ember a körúton van akinek balra megy, míg másnak jobbra, megint másnak közeledik. A forgásirány is ilyen, attól függ honnan látjuk.

Nézzük a akkor galaxisok forgási irányát. Az alapvető feltételezések és ismertebb mérések szerint a spirálgalaxisok forgása abban az irányban van, mintha a spirálkarok befelé mutató irányával azonos irányban rajzolnánk nyilakat. Gondolom érted, de itt van video.

A jobb oldali a mérés szerinti (a baloldali most nem számít).

[link]

Itt jön a kérdés lényegi része, hogy a karokhoz képest merre forognak a galaxisok. A mérések még közel sem kielégítőek, de a feltételezéseknek nagyjából megfelelnek, úgy mint a videón. Csakhogy találtak nem egy olyan spirálgalaxist amik ehhez képest fordított irányban forognak, vagyis fordítottan mint a videón. Ezek további kutatásokat igényelnek és jelenleg akár fele fele arányú megoszlást is elképzelhetőnek tartanak.

A spirálgalaxisok meg a mi nézőpontunkból összevissza állnak és a spirálkarok iránya is összevissza látszik. Két kép amin innen nézve fordított irányúak a karok, de a forgás irány lehet azonos is innen nézve.

[link]

[link]

Továbbá a galaxisoknak nincs teteje és alja, mert nagyjából egy szimmetria síkjuk van. Nincs alja és teteje.

Ha csillagászati cikkekben használják az óramutatós hasonlítást, az csak a felvételre értendő, és nem a galaxis tényleges forgási irányára. Csak, hogy a felvételen lehessen azonosan értelmezni a cikk közléseit.

"Vákuumban ha egymásnak eresztünk két testet, a gravitáció nem egymás körül kezdi el keringetni őket, hanem összeütköznek. Forgáshoz valami külső erő kell ami megcsavarja a történetet."

Persze, akkor ha eredeti haladási irányuk pont egymás felé mutat vagy egymáshoz képest nyugalomban vannak.

De ez a legritkább, legkisebb valószínűségű eset. Túlnyomó többségben az objektumok egymáshoz képest kitérő pályákon mozognak.

Akkor meg az egymás mellett elhaladás közben a gravitáció éppen hogy törvényszerűen egymás körüli keringést eredményez.

Attól függően, hogyan, merre haladnak illetve honnan nézzük, randomban órajárás szerin vagy ellen kezdenek keringeni.

Éppen a gravitáció miatt a világegyetemben az objektumok egymás körüli keringése a leggyakoribb eredmény.

De akármilyen tengely körül.

Ha már kialakul egy sokobjektumos rendszer, például egy naprendszer, ott már az egymásra hatások be tudják lőni a közel párhuzamos forgástengelyeket. Közök kialakulás esetén az azonos forgásirányokat is.

De ez mondjuk galaxisok közt már nem jellemző, túl nagyok a távolságok és ilyen távolságokból túl rövidek az ősrobbanás óta eltelt évmilliárdok, hogy galaxisok szinkronizálódása tömegesen bekövetkezzen.

Két egymáshoz közeli galaxis közt is állati ritka a forgástengelyek igazodása. Sőt olyan ritka, hogy ha látunk is ilyet, ugyanolyan eséllyel lehet véletlen, mint gravitációs következmény.

Merőlegesen találkozó galaxisok:

[link]

Párhuzamos tengelyű galaxisok (legalábbis viszonylag párhuzamos):

[link]