A technológiai fejlődésnek végső soron mi az célja, hova tart, mi az előnye?

Az egymással versenyben lévő vállalatok csak úgy tudnak fenn maradni, ha fejlesztenek folyamatosan. Ez egy. Kettő, az emberben mindig ott volt az, hogy meddig lehet elmenni, meddig lehet tovább fejleszteni valamit. És ez nem is baj.

Az meg megint más, hogy vannak akik ráfüggnek ezekre. Ezt megakadályozni nem azzal kell, hogy gátoljuk fejlődést, hanem, hogy megtanítjuk a gyerekünket hasznosan eltölteni az idejüket.

Valahol mélyen szerintem két ok mozgatja.

Az egyik a kíváncsiság, mindig messzebbre akarunk látni, jutni, több dolgot megismerni.

A másik a versengés. Mindig jobbak akarunk lenni a konkurenciánál.

Szerintem mindkét ok mélyen genetikai késztetés.

Esetleg harmadik okként említhető a lustaság, az egészséges értelmében, tehát kényszerűen elvégzendő dolgokat könnyebben, gyorsabban, egyszerűbben, energiatakarékosabban megoldani.

Mindhárom tulajdonképpen fontos csoportérdek és oda-vissza egymásra is hatnak.

Persze ezek el tudnak fajulni, ilyenkor felfedezhető az értelmetlenség, a marketing nagyrészt az ilyen elfajulásból él.

Szerintem kb. ugyanazt írom, mint előttem, csak kicsit másképp. Szóval evolúciós szemszögből, ösztön szintjén:

- Minél magasabb a begyűjtött erőforrás és a ráfordított energia aránya, annál jobbak a túlélési esélyek.

- Minél jobbak (ügyesebbek, gyorsabbak, erősebbek, okosabbak) vagyunk a konkurenciánál, annál jobbak a túlélési esélyek. Ide tartozik még az is, hogy minél inkább rá tudjuk erőltetni másokra a saját akaratunkat.

Ezek olyan ösztönök, amit képtelenek vagyunk hátrahagyni. Például sok gazdag képtelen megállni egy elégséges vagyonnál, valami hajtja, hogy még többet szerezzen meg, még nagyobb befolyással legyen másokra, stb.

És valóban, a másik a kíváncsiság, a lehetőségek kihasználása, ami önmagában nem új, csak a fejlett agyunkkal sokkal több lehetőséget látunk, mint az állatok, és ha nem használjuk ki, akkor az gyakran frusztrál minket.

Ez igaz a gyártó és kerekedelmi cégekre (tulajdonosokra, vezetőkre) is, akik bennünk is ezt az érzést akarják erősíteni, hiszen akkor lesz magas a profitjuk, ha sokat vásárlunk és lehetőleg a legjobbat, legújabbat, amilyen még csak keveseknek van, stb.

Az egész a kőbaltával kezdődött, illetve a legelső primitív eszközökkel.

Nyilvánvaló, hogy ezek sem voltak mindjárt tökéletesek, de elkezdték pattintgatni, farigcsálni, formálni, nagyobb hatásfokúakká tenni őket és jöttek az egyre újabb és újabb eszközök, ötletek, amik mindig változtattak valamit az életmódon.

A cél mindig az előző technológia javítása, ha például a közlekedést nézzük, gyalog ugye fárasztó messzire elmenni, vagy bármit szállítani, ökrös szekérrel már jobb a helyzet, de Ferrarival meg gyorsabb.

Ami a Gutembergféle könyvnyomtatást követte, azt nevezhetjük egy kulturális forradalomnak, hiszen a nyomtatott írás hozzájárult a kultúra gyorsabb fejlődéséhez, manapság a digitalizált információ gyors terjedése hasonló ugrást prezentálhat, amelyek szintén segítik, illetve gerjesztik az életmódváltozást.

Külön, külön az egyes eszközök, módszerek csak keveset számítanak, illetve egyes szokások megváltozása sem túl nagy jelentőségű, összességében van ezeknek komolyabb hatása és nincs, nem lehet vége, csak az emberiség pusztulásával, de kívánhatod azt, hogy miért nem maradtunk inkább állatok, bár amelyik már használ néha valamilyen eszközt, egy fadarabot, egy kavicsot, az már elindult ezen az úton, csak ugye mindig a kezdőlépések a legnehezebbek és azoknak van a legkisebb hatása az életmód változásra.

Az tuti. Nekem rengeteg időt, rohangálást, energiát, mindezekkel pénzt is spórol meg az okosteló.

De tény hogy sokaknak a drága technikai újdonságok egyszerűen pávatoll-funkciót látnak el.