Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Hol találhatóak, lehet látni...

Hol találhatóak, lehet látni őket a Földről és hány magnitúdóak ezek a törpebolygók?

Figyelt kérdés

Ceres Juno Vesta Makemake Eris Plutó Haumea.

Csak értelmes válaszokat! Előre köszönöm :)



2019. ápr. 21. 11:49
 1/1 dellfil ***** válasza:

Kezdjük azzal, hogy mind a Nap körül kering, mint ahogy a Föld is, úgy tehát a Földről mindig máshol fognak látszani a csillagos háttér előtt. Azaz elmozdulnak a "csillagok között". Ez legerősebben a Ceresnél jelenik meg, hiszen a felsoroltakból az van a legközelebb. Hozzánk is, és - természetesen - a Naphoz is. Minél távolabb van egy keringő test a Naptól annál lassabban mozog. (Plussz még rárak erre egy lapáttal a tény, hogy a tőlünk egyre távolabbi tárgyak sebességét egyre kisebbnek, és kisebbnek látjuk.)

Viszont jó hír, hogy nem akárhol kereshetők az égbolton, hanem egy meghatározott "sávban". Az ekliptika környezetében.


[link]


[link]


Kezdjük a közelebbiekkel... Csak most veszem észre. Itt a Juno, és a Vesta is. Azok nem "törpebolygók". Azok "kisbolygók" vagy "aszteroidák". Az aszteroidák közül egyedül a Ceres avanzsált "törpe bolygóvá". De mindegy ne szőrözzünk.

Ceres: "Látszólagos magnitúdója 6,7 és 9,3 között változik, azonban még legfényesebb állapotában sem észlelhető szabad szemmel."

Hozzá teszem, ha tudod hol keresd, akkor elég az észleléséhez egy amatőr csillagászati távcső is.


[link]


Juno: "... szokatlanul sok fényt ver vissza, ami arra utal, hogy felszínének eltérő tulajdonságai vannak. Ez megmagyarázhatja rendkívül magas látszólagos fényességét egy olyan kicsi testnek, amely nincs az öv belső határánál. Akár +7,5-es is lehet..." Az öv, az a kisbolygó öv. A Juno kisbolygó.


[link]


Vesta: Látszólagos fényesség 5,1-től 8,48-ig.

"Alakja nagyon közel áll a gravitáció által kialakított lapított gömb alakhoz,[10] de a sarknál található homorú és kidudorodó rész miatt nem kaphatott törpebolygó címet az IAU Resolution XXVI 5 alapján."


[link]


Na akkor jöjjenek azok amelyeket már nehezebb amatőrnek megfigyelni. (A Plútó tán nem annyira...?) Amúgy meg ezeknek a keringési periódusa hosszabb mint a felfedezésük óta eltelt idő. Pl. a Plútó kb. 250 év alatt kerüli meg a Napot. 1930-ban találták meg. nyolcvankilenc éve. Még nem ment egy kört azóta... :D

Ha már itt tartunk. A keringési idők kb., és a felfedezésük ideje:

Makemake - 300 év felf.:2005 március 31.

Eris - 557 év felf.:2005 január 5.

Pluto - 248 év felf.:1930 február 18.

Haumera - 285 év felf.:2004 december 28.


További "kommentár" nélkül:


[link]


[link]


[link]


[link]


A linkekben levő adatok alapján - nagyon elvileg!!!!! - megtalálhatod őket az égbolton. De tán a Plútót kivéve esélytelen egy amatőr csillagásznak... Ámbár ki tudja... :DDD (Nem a Ceresre, a Junora, és nem a Vestára értettem!)


dellfil

2019. ápr. 21. 18:16
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!