Milyen mesterségesen, kényszeresen "levilágiasított, levallástalanított" szokásokat hozott még a sztálini kommunizmus, valamint a hasonló eszmék?

#1.

Szent Miklós legendája? Lehet, hogy voltak a pogányoknál szakállas istenségek, pl. Odin, de vajmi közük volt a Mikuláshoz. Ha nem így lenne, akkor a Mikulás nem egy püspöki ruhát viselő öregember lenne, hanem egy felfegyverzett, szuper erőben lévő nagypapa. Más kérdés, hogy amúgy a komcsi vallásgyűlölők ugyanúgy üldözték a pogány vallásokat is, mint a kereszténységet. Sokáig tiltották a farsangot is, mivel visszavezethető az ógörög vallásokra, a rómaiak vallására, valamint a szlávok vallására. Ezenkívül rengeteg táltost, illetve pogány papot vittek ugyanolyan táborokba, mint keresztény papokat, buddhista szerzeteseket, muszlim imámokat, zoroasztriánus mágusokat, zsidó rabbikat, meg igazából mindenkit, aki a valláshoz kötődött ilyen szinten. Ilyen téren egy borzasztóan sötét korszaka volt az emberiségnek, amitől maximálisan el kellene fordulni.

#2.

A karácsony még mindig köznév.

Egyébként az ünnepet már az őskeresztények is megünnepelték, sőt hamarabb, mint a Mithrasz-kultusz követői. A korai kereszténység egyedül a görögök, asszírok, rómaiak és egyiptomiak vallásával találkozott a pogány, politeista vallások közül, szóval a szláv, meg germán népekkel már jóval a megszilárdulása után. Maga a dátum sem hasraütésszerűen jött. Mivel a Biblia nem ír Jézus születésének pontos meghatározásáról, ezért következtetni kellett, illetve a hagyományokra támaszkodni. Keresztelő (Szent) János születésének hírüladása jom kippur ünnepére eshetett, hiszen amikor Zakariásnak, aki zsidó főpap volt, megjelent Gábriel arkangyal, akkor a szentélyben mutatott be illatáldozatot. Az (ókori) judaizmusban a szentek szentélyébe a főpap az évben csak egyszer mehetett be, jom kippur alkalmával léphetett be. Ez az ünnep, mint tudniillik ősszer van, a zsidó naptár szerinti tisri hónap 10. napjára, ami a Gergely-naptár, illetve Julianus-naptár szerinti szeptember-október idejére esik. Ebből következik, hogy Keresztelő (Szent) János nyáron, június végén születhetett. A Biblia tanúsága szerint János félévvel volt idősebb Jézusnál, tehát Jézus kereken félév múlva, december-január idején születhetett. Ezenkívül a bibliai személyek és próféták fogantatásának dátuma, valamint a haláluk napja megegyezett. Jézusnál ez miért lett volna másként? Ez alapján Jézus március-április táján foganhatott. Ha erre 9 hónapot rászámolunk, akkor megkapjuk a decemberi-januári dátumot. A hagyomány ezenkívül említést tesz arról, hogy Jézus ros hasana után, hanuka alatt születhetett, aminek a dátuma kiszlév hónap 25. Ez a mi naptárunk szerint kb. a november-december, néha kissé a január is. Szóval már elég régóta ünnepeltek ekkor a keresztények. A Mithrász-kultusz igazából keletről jött, így belekeveredett egy csomó elem más hitekből, így a kereszténységből is. A karácsony legközelebbi gyökere talán a hanuka, hisz ünneplési stílusában az ókori ünnepek közül ez állt a legközelebb a karácsonyhoz. A hanuka a fények, a világosság ünnepe (is). Az adventi koszorút is valószínűleg a hanukai menóra ihlethette, amikor annak az evangélikus lelkésznek kipattant a hagyományteremtés a fejéből. A karácsonyfa a tudás fáját jelképezi. Története a középkori misztériumjátékokba nyúlik vissza, ahol eljátszották a bűnbeesést, illetve a Megváltó születését. Főként német területeken voltak ezek ismeretesek, de egyedül a fenyő volt elterjedt mindenhol, ami örökzöld volt, így ezt dekorálták almával, füzérekkel (kígyó) stb. Később az evangélikus élesztették fel, akik már gyertyákat is használtak. Egyes legendák magához a reformátor Luther Mártonhoz kötik a gyertya karácsonyfadíszként használását. Előtte magyalt, illetve fagyöngyöt használtak.

A Mikulás ruhája szerinted miért fehér és piros? Mert az egy püspöki ruha, püspöki süveggel, később az amcsi illusztrátorok ecseteinek hatására finomodott le. A németeknél sok helyen még egyértelműbb:

Néhány Mikulás (Nikolaus):

[link]

[link]

#4.

Ajánlom az 1. választ: https://www.gyakorikerdesek.hu/unnepek__karacsony__11518768-..

Az meg különösen vicces, hogy a karácsonyfát pogánynak tartod. Ahogy említettem először középkori misztériumjátékok során jelent meg Németországban, ahol a tudás fáját jelképezte. A díszek is ezt idézik fel. A gömb eredetileg alma volt, a füzér eredetileg kígyó, a tetején a csillag vagy csúcsdísz pedig a betlehemi csillag. A karácsonyfa állítás a világon ekkor jelent meg először. Előtte is díszítettek örökzöldekkel (mellékesen nem fenyővel, hanem leginkább magyallal, valamint fagyönggyel), de nem létezett ilyen szokás. Magyallal dekorálták a házaikat, illetve a templomaikat. Díszeket meg nem használtak. Minek? Német lutheránusoktól származik a hagyomány felélesztése, eredetileg csak a templomokban volt jelen, később a reformációnak köszönhetően a házakba is eljutott.

Az ajándékozás a három királyok ajándékait idézi. Nem véletlen, hogy sok országban vízkeresztkor van. Másutt Szent Miklós napján.

[link]

[link]

[link]

A mai Mikulás ábrázolás kb. a 20. század fele óta létezik. Részben a Coca-Cola, részben az amerikai meseillusztrátorok egyszerűsítették le, de igazából a ruházat ma is szinte ugyanaz.

Egész biztos. A germánokkal a kereszténység jóval a megszilárdulása után találkozott először. Szent Miklós legendája, illetve élettörténete már jóval ezelőtt élt.

A dátumról már írtam egy keveset, nem tehetek róla, ha nem olvastad el. A sol invictus későbbi, mint a keresztény karácsony, illetve pont azért került erre a napra, mert ekkor sem a perzsák, sem a rómaiak nem ünnepeltek. Más ünnep nem volt dec. 25-én.

#6.

"Hmm, úgy érzem némileg write-only üzemmódban vagy. Nem először írom már: semmi jelentősége mikor találkoztak a keresztények először valakivel, nem ez volt a kérdés."

De, egészen pontosan ez volt. Olyan hagyományokat tartasz germán eredetűnek, ami már jóval azelőtt megvolt a keresztény ünnepkörben, hogy a germánokat megtérítették volna, és már javában államvallás volt a barbárok nélküli részében Európának, Afrikának és a Közel-Keletnek. A Mikulás germán eredetű, úgy, hogy a kereszténység már jóval azelőtt megemlékezett Szent Miklósról, hogy találkozott volna egyetlen druidával, vagy germán pappal.

"A modern karácsony köze az eredeti őskeresztény ünnephez kb. a név, meg a dátum. (És mint írtam, az utóbbi se igazán az övék.) "

Zavaros vagy. Először elismered, hogy őskeresztény ünnep, utána pedig a dátumot is átvettnek tekinted, annak ellenére, hogy számtalanszor leírtam az eredetét, illetve azt is, hogy a sol invictus jóval későbbi, mint a karácsony, sőt Mithrasz bizonyos ábrázolásaira is hatott Jézus ábrázolása. A Mithrasz-kultusz a perzsa zoroasztrianizmus egyik főangyalának (jazatájának), rómaiak által sikeresen félreértelmezett kultusza, ugyanis a zoroasztrianizmus monoteista. Ahogy eljutott Rómáig számtalan másik vallással találkozott beleértve a kereszténységet, a buddhizmust, a zoroasztrianizmus eredeti formáját, illetve a zsidók vallását is. Másrészről pont azért került erre a dátumra később, mert sem a perzsák, sem a rómaiak nem ünnepeltek ekkor.

"Minden más jóval később lett átvéve."

Például a karácsonyfa, ami még nem is létezett akkor?

"A téli napforduló környékén meg egy csomó kultúra ünnepelt már korábban is, olyanok is akikkel volt kapcsolata a zsidóknak."

A zsidó, a világ egyik legrégebbi kultúrája. Az egész Ószövetség kb. arról szól, hogy mitől mások ők, mint mondjuk a kánaániták. A kánaániták vallását sokáig véresen üldözték a zsidók. Legfeljebb Babilon vallásával lehet közös pontokat találni, de azok is régebbről származnak, mint a fogság. A zsidó vallás rendkívül szigorúan tiltotta a szokások átvételét. Még az ellen is rendkívül tiltakoztak, hogy JHVH-t Zeusszal azonosítsák a görögök. A judaizmus az ellen is aktívan ágált, hogy a zsidók szinkretizálják a judaizmust a föníciaiak vallásával. Persze ez nem tántorította el a zsidókat attól, hogy Baál előtt hódoljanak, meg hogy Asherát kikiáltsák JHVH feleségének, de utána ezekkel az embereket ugyanolyan kegyetlenül elbánt a zsidó főpapság és rabbiság, ahogyan az eredetileg ott élő kánaánitákkal.

"Sok helyen egy (újjá)születés motívum is központi téma volt, de pl. a rómaiaknál az örökzöldekkel való díszítés is megjelent."

Más kérdés, hogy te karácsonyfáról beszéltél. A rómaiak magyalágakat ajándékoztak, a kelta druidák pedig fákról végeztek, a természetben fagyönggyel szertartásokat, varázslatokat.

"Ha tényleg érdekel a mitológia meg a kultúratörténet érdemes lenne egy kicsit szélesebb körben is utánaolvasni, mert így kicsit olyan íze van, mintha csak az egyház által kiadott propaganda-pamfleteket magoltad volna be. Kezdésnek javasolt keresőkulcsszavak: Yule, The Wild Hunt, Saturnalia."

Ha tényleg érdekel a vallástörténet, akkor vedd figyelembe azt is, hogy a yule dec. 21., a szaturnália pedig dec. 16. Utóbbi inkább egy mulatozásnak, karneválnak jellemezhető, semmi köze nem volt a mai karácsony szelleméhez. Előbbi meg szintén inkább egy mulatozás látszatát keltette, majd a vége az lett, hogy embereket is feláldoztak. A hanuka már az ókorban is hasonló volt, amilyen most. Nem beszélve arról, hogy a hanuka fény ünnepe is a zsidó vallásban.

"Ha ezeken átrágtad magad, majd folytathatjuk."

Neked kellene inkább átrágni magad rajtuk, mert te írtál olyat, hogy már az ókorban is létezett a karácsonyfa szokása.

"Már másodjára írod a sol invictust meg sol invictust meg Mithrasz-t, annak ellenére, hogy én egy szóval sem említettem őket. De nem amúgy nem, te totál nem write-only módban vagy :D"

Egyedül a sol invictus esett egy napra a karácsonnyal. Furcsa, hogy pont ezt nem hoztad fel érvnek egyszer sem.

"Néhány példa még:

"A Mikulás germán eredetű, úgy, hogy a kereszténység már jóval azelőtt megemlékezett Szent Miklósról, hogy találkozott volna egyetlen druidával, vagy germán pappal." => Igen. Ebben nincs semmi illogikus, simán lehet a modern Mikulás figura *nagyrészt* germán eredetű, attól még, hogy a név a keresztény szenttől jön. Kultúrák találkozásánál ilyen összeolvadások teljesen normálisak."

Nem árultad el, hogy egészen pontosan miben. A modern Mikulás-ábrázolás, ahogy már említettem, a 20. század Amerikájának szüleménye.

""A zsidó, a világ egyik legrégebbi kultúrája." => És ez mégis miben akadályozta volna meg őket, hogy szokásokat, ünnepeket stb. átvegyenek az idők folyamán? Ennek a full bekezdésnek az ég világon semmi köze a kérdéshez."

Olvasd el az Ószövetséget, vagy ha tudsz héberül, akkor a Tanakhot. Jó része a többi nép vallásával való ellentétekről szól, sőt, a Tóra egyenesen megtiltja a zsidóknak, hogy bármilyen szokást átvegyenek a körülöttük élő népektől. Ha olvastad volna, akkor ismernéd például Jerikó történetét. A kánaánita városban mindenkit lemészároltak a zsidók, kivéve Ráhábot és családját. De a Héber Biblia tele van ilyen történetekkel. Háború az amoritákkal stb. Persze nem mindenkit öltek meg, akik csatlakoztak Izráelhez, vagyis prozaliták lettek, kegyelmet kaptak. Ilyen volt például Dávid király nagyanyja is, Rúth, aki egy moabita asszony volt. Jézabel, a föníciai királyné behozta az idegen vallást Izráelbe, később még el se temették. Egyedül Babilon és Egyiptom vallásával lehet közös pontokat találni, többek között a földrajzi közelség miatt, másrészt hosszú együtt töltött évek miatt, keveredés miatt.

""Más kérdés, hogy te karácsonyfáról beszéltél. A rómaiak magyalágakat ajándékoztak, a kelta druidák pedig fákról végeztek, a természetben fagyönggyel szertartásokat, varázslatokat." => Jah. A szokások az évezredek alatt változnak. Nem azt mondtam, hogy a modern karácsony az egy egy-az-egyben átvett pogány ünnep, hanem hogy sok hozzá kapcsolódó szokás meg mitológia pogány *eredetű*"

Miféle mitológiáról beszélsz?

Mitológia jelentése: [link]

Tényleg, most már konszolidáltad az állításod, de nemrégiben még ókori karácsonyfáról beszéltél.

A karácsonyfának már leírtam az eredetét, előtte nagyon hosszú ideig nem volt ilyen szokás. A magyalágazás az ókori Rómában, meg a fagyöngy a keltáknál. Jó 500 évvel előtte. Számomra eléggé belemagyarázás, ha nem ugyanaz a növény, nem ugyanaz a szokás, nem ugyanaz a jelentés, nem ugyanaz az ünnep, csak az évszak azonos.

""a yule dec. 21., a szaturnália pedig dec. 16." => a yule dec 21 - jan 1, a saturnalia dec 16-23."

Elnézést. A karácsony meg a körülmetélés (a mai egyházban már Mária istenanyasága) ünnepét érintve, vízkeresztig tart. Pontosabban vízkereszt már egy másik ünnep.

Anno sok napig tartottak az ünnepek, a zsidóknál például minden nagyobb ünnep nyolc napos volt, több esetben a kereszténység ezt vette át. Viszont a főünnepség, az mindig az első napja volt a napoknak. A dec. 21.-jan. 01. a yuletide, vagyis a yule ünnepi időszaka.

""Utóbbi inkább egy mulatozásnak, karneválnak jellemezhető, semmi köze nem volt a mai karácsony szelleméhez." => miért, ennyi erővel az őskeresztény karácsonynak mi köze van a mai karácsony szelleméhez?"

Az őskeresztények közül többen zsidó nemzetiségűek voltak, illetve a judaizmust követték Jézus előtt. A karácsony a hanuka szokásait örökölte. Fény ünnepe, olaj ünnepe, csodák ünnepe, család ünnepe stb. A római szaturnália mai ünnepek közül inkább a farsangra hasonlított, keményebb mulatságokkal. Amíg a kereszténységnek még nem igazán volt véleménye a szinkretizmusról, addig elég nagy fejfájást okozott a korabeli vallási vezetőknek, hogy mit kezdjenek azokkal az emberekkel, akik először a Napot, valamint Szaturnuszt köszöntik, majd Jézus jászola előtt hajolnak meg.

"Bocsánat, de nem sok értelmét látom így folytatni, időpazarlás a részemről, hogy érvelni és reagálni próbálok, te meg csak teljesen irreleváns dolgokat copy-pastelsz valahonnan."

Bocsánat, de nekem kellett már sokadjára ugyanazt leírnom.

"Azt javaslom próbáld meg a történelmet elválasztani a személyes vallásos meggyőződésedtől, mert ha minden történelmi tényt, ami ellentmond a világnézetednek valami személyes támadásként élsz meg, az nagyon durva kognitív disszonanciához vezet, amiből meg jönnek a megerősítési torzítás (de szar magyar fordítás ez a kifejezés,) meg az egyéb mentális gimnasztikák."

Gimnasztika: [link]

Ha már ennyire pszichológia: létezik egy olyan lélektani jelenség, amely arra sarkallja a másik félt, hogy a saját hibáit másra vetítse ki. Te ismételgeted ugyanazt, végül nagy nehezen letettél az ókori karácsonyfa című elméletedről.

Ismerek újpogány vallású embereket. Köztük van olyan is, aki boszorkány. Érdekes, hogy ők soha nem említették nekem, hogy a Télapó ókori dolog lenne, ellenben vallásellenesektől már hallottam az oldalon. A pogány vallásokban a természetnek nagy jelentést tulajdonítottak. Így volt tél szelleme, tavasz szelleme stb. De nem igazán volt az ilyen szellemeknek nemisége. Fura, hogy a pogányoknál ezen az oldalon nem pogányok sokkal többet tudnak a pogányok vallásáról...

De ha ez "vigasztal" a pogányoknál sem létezett fenyőünnep. :-) Sőt, még "magyalünnep", meg "fagyöngyünnep" sem.

Az összes ünnep valláshoz kapcsolódott akkoriban, ahogyan hosszú ideig később is. Még az ókori olimpia is vallási tartalmú volt. Minden ünnep valamilyen istenhez kapcsolódott. A magyal, meg többi csak kiegészítő volt. A születésnapban sem a torta van a központban, hanem a család, a barátok meg az ünnepelt.