A Márton-nap egy mezőgazdasági ünnep is? Tényleg ehhez kapcsolódik a liba, a tyúk, a krumpli, helyenként disznó, tehát a hagyományos ételek?

#1.

Azért nem hinném, hogy ilyen oldalakról kellene tájékozódni, legalábbis a név nekem nem túl bizalomgerjesztő. Az oldal feltehetőleg new age-es portál. A cikkben helyesírási hiba is van, azon túl, hogy tárgyi tévedések is akadnak: például Szt. Márton nem rombolt pogány szentélyeket, meg templomokat. Rettenetesen békés szent volt, még püspökké választása után is szerzetesi szerénységben élt. Még katonakorában sem akart embereket ölni, mindig szeretettel térített, ezért volt ennyire rettenetesen sikere a kortárs népének körében, akik hallgatták a tanításait. Mindenszentek soha nem volt februárban megtartva, eredetileg májusban tartották, illetve keleten a mai napig akkor tartják, a nov. 01-i dátum III. Gergely és IV. Gergely pápa által kerül át. Pontosabban először máj. 31-re, majd III. Gergely felszentelt egy kápolnát az ünnep témáját kibővítve "Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek" tiszteletére a római Szent Péter-bazilikában. Mivel vannak közvetlen német kapcsolataim, ezért tudom, hogy náluk a zöldséges lámpás modern találmány, a lámpásos felvonulások pedig a 19. századra nyúlnak vissza, és egyházi rendeletre lettek bevezetve, eredetileg a férfiak római katonának öltözve, lovakon vonultak fel. Eredetileg a szegények megvendégelése jellemezte az ünnepet, később a gyerekeket is meghívták. Nem volt semmiféle édességgyűjtögetés.

#1.

A vérhónap pedig Odin kultuszköréhez kapcsolódott, aki a yule központi istensége is volt. Odin papjai minden felesleges, a telet túlélni nem tudó állatot levágtak, majd elégettek (magyarul: feláldoztak) Odin oltárain. A papok, bölcsek úgy tartották, hogy Odin különben megharagszik, és a következő évet elátkozza. Odin szerepében egyébként egy néha büntető, néha jóságos istent láthatunk. A Wodan név is az előbbi tulajdonságra utal. Leginkább talán a zsidók Istenéhez lehetne hasonlítani. Saját megfigyelésem szerint a zord körülmények között élő, nomád múlttal rendelkező népek vallása is ezt idézi.

#2.

Igen, ugyanakkor általában a paraszti év szentek napjaihoz, egyházi ünnepekhez kapcsolódott, nem választották szét a kettőt.

-A búza aratásának megkezdése-Péter-Pál napja

-Az első új kenyér elkészülte-Szent István napja/augusztus 20.

-A klasszikus nyári munkák vége-kisboldogasszony

-Hálaadás az év javaiért, a téli pihenő kezdete-Szent Márton napja

-A hagyományos téli disznóvágás, és a hús elrakásának napja-Szent András napja

A régi parasztok ehhez viszonyították a teendőket.

#6.

Én nem tudom, eddig nem olvastam a blogját, ugyanakkor annyit megállapíthatok, hogy voltak benne olyan tárgyi tévedések is, amelyeket alapvetően egy laikus, az ünnepek, hagyományok, történelem, egyháztörténet, kultúrtörténet iránt érdeklődő ember is kiszúr. Ha a blog kezdőlapjára kimész, az is arról tanúskodik, hogy alapvetően egy a new age világnézethez hasonló oldalról van szó.

"Üdvözlöm minden kedves Olvasómat a boszorkányiskola harminckettedik leckéjén! Ezen a héten megismerjük a téli napforduló ünnepét, szokásait és szimbólumait. Majd egy rituálé keretében meg is emlékezünk róla."

Megjegyezném egyébként a blogbejegyzés tartalmához, így gyorsan átfutva: a yule alapvetően Odin (vagy Wodan) ünnepe volt, bár ünnepelték a feleségét (társasszonyát), Figget és a közvetlen családtagjait is. A yule elsősorban germán ünnep volt, azonban a kelták is ünnepelték, hasonló tartalommal. Más népek nem is ünnepelték, így nem is kapcsolódhatott hozzá semelyik felsorolt görög, római, mezopotámiai, vagy épp egyiptomi istenség. Bár voltak köztük olyanok, akiknek hasonló dátumban, szintén télen volt az ünnepük, többnek nem is ekkor. Ilyen például a sumer Ianna, akkád-amorita-arámi szóval Istár, vagy vegyük akármelyik közel-keleti megfelelőjét, mondjuk a kánaánita-föníciai(-ugariti) Astartét, vagy a szintén ide köthető Anatot, az egyiptomi Hathort, mindnek tavasszal volt az ünnepe. Nekem eléggé "szórjunk be minden istenséget, aki eszembe jut" érzésem volt. Kicsit furcsa, hogy teljesen más isteni generációkba tartozó, teljesen eltérő, azonos kultúrkörbe tartozó istenségeket, csak úgy egyszerre bedobál. A ramadánnál csak fogtam a fejem, ugyanis az az egész muszlim naptárral együtt megy körbe az évben. A hanuka alapján nyugodtan odadobhatta volna Elohimot is, ha már minden istenséget csak úgy odaszórt. A kwanzaa egy modern, afroamerikai ünnep. De nem nagyon lehetne az összes ünnepet megfeleltetni egymásnak, hisz sokszor még a dátum is eltér.

A "jeles napok" menüpont alatt wicca ünnepeket sorol fel, ami azért eléggé egyértelműen modern mozgalom.

#6.

"(nem new age-el)"

Ahhoz képest, hogy nem new age-dzsel foglalkozik, kristályokról, meg hasonlókról igen sokat írt.