Miért lehet az, hogy én soha nem az év azon szakát várom, ami éppen következik? Más is így van ezzel?

Egy év négy évszakra (tavasz, nyár, ősz és tél), és kettő radikálisan elkülönülő szakaszra, szezonra (tavaszi-nyári és őszi-téli) osztható. A tavasz amolyan "nyárelő", az ősz pedig amolyan "télelő".

Én valamiért mindig azt várom, ami éppen nem jön. :-D XD

Amikor a karácsonyi, újévi, valamint általánosan téli időszak van, és közeledik a vége, de még szürkék a napok (január-február nagy része), akkor mindig azon töröm a fejem, hogy kár, hogy ilyen hamar eltelt ez az időszak, és mennyire várom már az eljövendő év Márton-napját, adventjét, majd az év ezen szakában lévő ünnepi időszakot, illetve a valódi, hangulatosabb telet, nem azt a latyakot, ami az év legszürkébb időszakában van (bár manapság már... mindegy, a tavalyi karácsonyi hó reménnyel tölt el)... Nem akarok meleget, mindenféle utazgatást stb. Aztán eljön március közepe, az időjárás javulni kezd, a virágok magukkal ragadnak, eljön a tavasz, majd a nyár, élvezem az év ezen időszakának minden szépségét, a meleget, a természet szépségét. Jön a húsvét, a feltámadás ünnepe, egy kicsit lélekben én is feltámadok, majd a pünkösd, a születésnap, aztán jön a nyaralás, a sok utazás stb. Majd eljön augusztus 20., majd jön kisboldogasszony, majd szeptember közepe és a csillagászati ősz kezdete, az idő is romlani kezd, és újra "bedepizem", hogy nem akarom a hideget, a zord napokat stb.

Nálatok is ez így szokott lenni? Miért van ez így évről évre?