Miként töltitek a nagypéntekeket, majd a szombati napot, illetve, miként ünnepeltek húsvétkor?

Semmi extra, agglegény vagyok, mintha egy átlag hétvége lenne

Segítek ismerősömnek.

Elmegyek a templomba, hálát adok Istennek Jézusért, és azért, hogy ilyen jó miniszterelnökünk van, aki megvéd az ólálkodó neoliberális veszélytől.

Délelőtt valamikor felkelek, nekiállok netezni, ebédelek, eldöglök tv-zek aztán estefelé nekiállok inni . Este 9-10 körül már be vagyok rúgva, aztán eszem valamit és eldöglök . Másnap folyt. köv.

A libsik nem ünneplik a tisztességes keresztény ünnepet, azt rögtön gondoltam.

Nagyböjt alatt böjtölni szoktam, és felkészülünk fizikai valóban is a húsvétra: nagytakarítás, díszek stb. megvétele stb. Virágvasárnap hozunk haza szentelt barkát és virágot húsvétra. Nagycsütörtökön tartottam egy nyers zöldséges böjtöt, nagypénteken meg egy kenyér-víz böjtöt. Utóbbi nagyon szomorú nap hagyományosan, de egyébként semmi különös, kategorikusabb munkát már nem végzünk. Nagyszombat még estig a nagyböjt része, így akkor még nem ünneplünk, hanem készülődünk: elkészítjük a hátralévő ünnepi ételeket, elővesszük estére a díszeket stb. Éjszaka elmegyünk a misére, amivel kezdetét veszi az ünnep (úgy mint karácsonykor az éjféli misével megyünk át az adventi időszakból a karácsonyi és vízkereszti ünnepbe, tehát szenteste is még estig adventi, böjti nap). Hazaérve feldíszítjük a házat, kiteszünk még több barkát, virágokat stb. Elfogyasztjuk közösen az ünnepi vacsorát. Másnap szintén ünneplünk: beszélgetünk, eszünk-iszunk, pihenünk (igen, ez is az ünnepek része elvileg, csak sokan elfeledkeznek róla). A húsvét maga a legnagyobb ünnep az évben, és nyolc napon át ünnepeljük, plusz az előeste, tehát a holnapi lesz húsvét utolsó, avagy 8. napja, több helyen "fehérvasárnapnak" is hívják. Húsvétkor soha nem maradhat el a bárány, amit mindhárom étkezéshez szoktunk enni. Eszünk még sonkát (hagyományosan a téli disznóvágások után nem tudták megenni az emberek a böjti tilalmak miatt a húst, így húsvétkor rögtön a legnemesebbet fogyasztották), kalácsot (hagyományos pászkakalács), tojást (eredetileg zsidó - pészah, illetve zoroasztriánus - norúz eredetű, de már nagyon korai időktől kezdve része a keresztény húsvétnak is, az is közrejátszhatott a szokás létrejöttében, hogy a böjtök alatt tilos volt a tojás is, maga az írókázás pedig perzsa, zoroasztriánus kultúrából származik, korai mezopotámiai és perzsa keresztények vették át, illetve örökítették át), tormát (bárminemű fogság, keserűség jelképe), meg egy rakat süteményt, és a családunkban hagyományos ünnepi ételeket is.