Csak nekem nem jelent már semmit a karácsony?

mindenki azt mondja, hogy a szeretet ünnepe, de a nagy sz.rt. Mindenki egy-két nappal karácsony előtt elindul nagy bevásárlásra, aztán mindenféle ajándékot összevásárol, mert anélkül bizony nem múlhat el karácsony!!Persze jó dolog meglepni a másikat, de az emberek túlzásba viszik már ezt az ajándékozás dolgot.

Nálunk is teljesen hétköznapi a karácsony. Feldíszítjük a fát aztán jónapot. Én sampont, balzsamot meg egy egérpadot kaptam.

Teljesen igazat adok neked, hogy ez a gyerekeknek igazán izgalmas dolog, akik hiszik, hogy a jézuska hozza a fát és az ajándékokat és ezért igyekeznek jók lenni vagy jól viselkedni :) Ha visszaemlékszem milyen volt kiskoromban a karácsony, na az volt az igazi karácsony, ott volt apa anya, mindenki türelmes, békés és az okozza nekik az örömöt hogy én örültem egy társasjátéknak vagy egy babának.

Ha egyszer szülők leszünk, megint izgalmas lesz a karácsony a gyerekek miatt :) Addig meg legyen nyugodtan hétköznapi, nem csak ezen a napon kell szeretni egymást meg a családot.

Egyáltalán nincs igaza a családodnak. A karácsony ünneplése "kortalan". Igazándiból karácsonykor az az igazán boldog ember, aki az ünnepet a sajátos tetszése, értékrendje, ízlése szerint tudja alakítani. Később, ha majd lesz saját családod, ez biztosan sikerülni fog, és meglátod, akkor sokkal boldogabb leszel, mint most, és igenis sokat fognak ezek a napok számodra jelenteni! Őszintén kívánom, hogy így legyen! De azért itt van néhány tipp, gyerekek, hogy jövőre így is legyen némi karácsonyi hangulatotok:

-Interneten olvass karácsonyi verseket, novellákat, nézz karácsonnyal kapcsolatos youtube videókat, zenéket (Pl. John Lewis: The Bear & the Hare, Coca Cola Christmas Song, Kovbojok: Télapó stb.). Nos, én is írtam néhány példát, de mindenképp arra törekedj, hogy a Te érzéseidhez, ízlésedhez közel álljon. Keresgélj.

-Karácsonnyal kapcsolatos filmeket is nézhetsz; vígjátékokat(pl. sok embernek már tradíció megnézni ilyenkor a Reszkessetek, betörők! -et), komoly, megható, a szeretetről szóló filmeket, stb. - szintén az egyéni ízlésedhez, tetszésedhez szabva. Karácsony táján a Cinema Citybe is mehetsz mozizni egy jót :)

-Ha valamennyire vallásos vagy, legalább egyszer próbálj meg elmenni Roratéra (hajnali misére), ill. Szenteste éjféli misére. (Ha idén ez nem jött össze, talán majd jövőre.)

-Ha van rá lehetőség, a barátokkal menjetek el valahová forralt bort inni, és beszélgessetek egy jót.

-Próbáld meg egy rég látott ismerősöddel felvenni a kapcsolatot.

-Ha van elég zsebpénzed/saját kereseted (nem tudom, melyik korosztályhoz tartozol) magadat is megajándékozhatod valamivel, amiben örömödet leled. :)

-Elevenítsd fel magadban a régi, gyermekkori szép karácsonyi élményeidet! Igaz, sajnos sokaknak vannak rossz emlékei, elrontott karácsonyai. Tudjuk, az élet többnyire igazságtalan. Ám nem mindig. Tudod, mit? :) A móka kedvéért egy következő válaszként megosztok Veled és a többi Kedves Olvasóval egy jó kis sztorit, egyfajta karácsonyi tragikomédiát, igazi csemege! ;) XDD

Elöljáróban:

Hősünk egy volt osztálytársam anno általános iskolából, aki egy igen súlyos esetű, nagy fogyatékos volt. (Most is az.)

Gyengeelméjű, erősen retardált szellemileg, amit nagyon jól tükrözött az iskolai teljesítménye: Siralmasan rossz tanuló volt, kb.

mindenből ilyen gyenge 2-es. Igen komoly magatartási problémái, viselkedési zavarai is voltak. Előre bocsátom: nem kisebbségi.

Sokat rongált, ablakokat, ajtókat, székeket,

padokat, kukákat stb. rúgott szét vagy tört össze - mindezt vagy pusztán poénból, vagy azért mert hisztériás dührohamot kapott ha egy

tanár teljesen jogosan megfeddte vagy rossz jegyet adott neki. A nála erősebbektől f0sott, a gyengébb, szelídebb természetű gyerekekkel viszont kikezdett.

Tetteiért a következmények viseléséért még ő neheztelt, neki állt feljebb, holott az egész balhét csak magának köszönhette mindig.

Tehát: Egy gyáva, besz@ri alak volt.

Folyton óvszert hozott az iskolába, amit felfújt, mint egy lufit, aztán azzal játszott.

Néha a fejére is ráhúzta - bár ilyen is csak egy ritka böszme gyerek csinál, de azt azért el kell ismerni, egész jól állt neki.

Állandóan zavarta az órákat, bontotta a rendet. A szókincse kb. 90%-a káromkodás volt, és mindig köpködött. Az egyik legundorítóbb ember,

akit életemben volt balszerencsém megismerni. A kulturált, emberi viselkedés alapvető, elemi szabályaival sem volt tisztában. Egy ízben -miután egy közeli mezős-erdős vidéken lerombolt néhány

madárlest- egy paraszthajszálon múlt, hogy nem került a fiatalkorúak börtönébe. Hála a szülei pénztárcájának, megúszta. Szerencséjére, mert ha odakerül -hangsúlyozom, nem roma- már rég néhány méterrel a

föld alatt ennék a kukacok. Bár mielőtt Tökölön kinyírták volna a drapp csávók, párszor kb. 10 öltéssel varrták volna össze a valaga likját. Sajnos ezt megúszta, igaz, cserébe a kedves szülők elég tekintélyes pénzösszeggel

lettek megrövidítve. Mások, 13-14 éves (!) gyerekek- testi és

lelki épségét komolyan veszélyeztette- mindez általános iskolában, amiért "hála" illeti a volt osztályfőnökünket is. Ha nem lett volna olyan gyáva és önző nőszemély, gondoskodott

volna arról, hogy ezt a majmot mielőbb eltávolítsák az iskolából, és valami Szent Brútusz Szigorított Javítóintézet kaliberű intézménybe, vagy a diliházba utalják. És ne merje senki se

azt mondani, hogy a fent írt viselt dolgai után az ilyennek nem ott van a helye, mert pontosan ott van! Bár a volt ofőnk is tapasztalta ezt, mégsem lépett semmit a többi gyerek és az iskola érdekében.

Pedig lett volna rá lehetőség.

Szerény véleményem szerint az ilyen, pedagógusi pályára még csak véletlenül sem alkalmas, ostoba teremtésre is ráférne szépen egy jó kis pszichiátriai kényszergyógykezelés.

A sztori:

Karácsonyi szünet előtti utolsó tanítási napon, fizikaórán a tanár bácsi épp ecsetelte ennek a nem éppen jámbor jószágnak, hogy közeleg a félév, és ő bizony szinte minden tárgyból bukásra áll.

Nem szállt magába, nem szégyellte el magát az osztály előtt, inkább csak káromkodva visszakaffogatott valamit ez a taknyos a tanárnak .Erre aztán kapott egy óriási

pofont, de akkorát, hogy majdnem lerepült a feje. Könnyen meglehet, hogy kicsivel később, miután tojt, néhány foga is ott volt a kakiban. :D Na, a nyaklevestől aztán elnyugodott, majd halk nyüszítéssel

ráborult a padra, kezeibe temetve azt az ocsmány, halszagú pofáját, és

az óra további részében úgy is maradt. Akkor úgy éreztem: ha az életben sajnos ritkán is van igazság, sokszor még szent karácsony közeledtével és annak idején sem, hát most éppen van :)

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet Kívánok! ;)