Ki szeretnék költözni Kenyába. Valakinek tapasztalat?

Noha a tanításról nem sokat tudok (mérnök volnék), de Kenyáról, azon belül is Nairobiról és a kenyaiakról (mondjuk ilyen nagyon nincs, mert több kisebb nép él ott, szorosabb-lazább szövetségben), elég részletes leírást tudok adni, "belülről". (A saját szemszögemből, utazási prospektusban nem biztos, hogy megtalálod.)

A feleségem kenyai, de Magyarországra jött egyetemre, itt ismertem meg, egyetemistaként. Több mint egy éve jártunk együtt mikor az egyik hazautazásakor elkísértem én is (átlagban fél évente ment haza). Mondtam, hogy taxival bemegyünk a reptértől a szülei házáig, de az (akkor még csak) barátnőm nagyon erősködött, hogy "nem tudni, milyen sofőr lesz, majd az apja jön értünk inkább". Belementem. Az apja és a bátyja eleinte egy kicsit bizalmatlan volt, de mostmár a legjobb a viszonyunk (nem jobban, mint ahogy bármelyik magyar apa vagy testvér féltené a kislányát, kishúgát), az anyja azonnal kedves volt velem.

Az talán nyilvánvaló, hogy ha volt pénzünk a lányukat Európába küldeni tanulni, akkor nem a szegény afrikaiak közül való a családja (illetve már én is családtag vagyok :) ). Szép nagy ház, az utcában sok hasonló, mondták a szülei, hogy hol járkáljak, az utcában nyugodtan, plusz ha bárhova el akartunk menni kettesben elvittek minket és kocsival értünk jöttek. Belváros, éttermek, parlament környéke ezek "tiszta helyek" voltak Nairobiban. Pár helyre nagyon nem javasolták, hogy menjünk. A Nemzeti Múzeum utcájában nyugodtan ölelgethette a fehér magyar srác (ez volnék én) a helyi barátnőjét, de pár helyen ezt NAGYON nem ajánlották.

Mivel nem bírtam tovább, megkérdeztem mi lenne, ha kimennék a külvárosba. Első körben világos nappal megpróbálnának az árusok átverni, mint fehér turistát. Éjszaka valószínű kirabolnának. Viszont napszaktól függetlenül, ha helyi nővel látnak együtt, valószínű megölnek a külvárosban. A belvárosi utcákban (aszfaltozott út, felhőkarcolók, szép autók, európai színvonal, mert Afrikában is van ám ilyen) nem néztek ránk ellenségesen, sőt láttunk is még egy-két hozzánk hasonló vegyes párt. Ki a reptérre megint vittek minket, ott nyugodtan együtt lehettünk, mert a rengeteg külföldi utas, pilóta között nem csinál senki balhét, plusz a Nairobi reptér tele van rendőrökkel (sokszor több mint Ferihegyen, majdnem 10 méterenként egy). Azért egy helyi rendőr igen szúrósan nézett rám, mikor megcsókoltam a barátnőmet, de nyilván szolgálatban, ha akart is, nem tett semmit.

Azóta többször jártam a feleségem családjánál (évente legalább egyszer látom őket) és már rutinból tudom, hova szabad menni, hova nem, hol kell elengedni a feleségem kezét és úgy csinálni, mintha csak egy európai ismerős lennék (ilyenkor a sógorom, vagy az apósom is eljön és úgy csinálok, mintha inkább az ő ismerősük lennék). Nem feltétlenül fizikai erőszak (olyan helyre nem is mennék), de például az áruházi biztonsági őr kipakoltat, csak merő kiszúrásból, mert zavarja, hogy helyi nővel van egy "idegen". Plusz néhány helyen levesszük a gyűrűt ha megyünk. A drágább belvárosi szórakozóhelyekre, éttermekbe javarészt a műveltebb helyiek és a külföldiek járnak, oda jegygyűrűvel kézenfogva is lehet menni, sőt ha először visszük a lányunkat az anyai nagyszüleihez (három hónapos) őt is felvállaljuk egy-két helyen, pár helyre menet otthon hagyjuk. (Ha le is veszed a gyűrűt, látszik rajta, hogy világosabb az anyjánál.)

Az európai turisták által ostromolt kenyai tengerparton csak egyszer jártam, az ilyen értelemben elég liberális, tekintve, hogy a nyugatiakból élnek. Főleg a hotel kapuin belül, ott aztán nem néznek semmit, csak örülnek, hogy fizetsz. A parton egyszer egy árus elfordult és csak a feleségemet volt hajlandó kiszolgálni, majd őt is győzködte öt percig, hogy látott minket együtt, de keressen inkább egy helyit. Mosolyogva végighallgatta és nem fogadta meg. :)

Elég vegyes hely, hallgass a helyiekre, mert megbízhatók (itt persze nem a félmeztelen utcai árusra gondolok).

Remélem hasznos választ adtam!