Az ilyesmit adóbevallásban sehogy, semmilyen értelemben NEM kell feltüntetni, ugye?

Elvileg mindegy, milyen formában kapod a jövedelmet, annak az értéke után adózni kellene.

Na meg az is kérdés, milyen jogviszony alapján készítetted, mert ehhez normál esetben vállalkozói státusz kellene, vagy valamilyen megbízási szerződés. Vállalkozás esetében értelemszerűen kiállítod a számlát ugyanúgy a megállapodott értékben, a szerződésben pedig lerögzítitek, hogy az étterem ezt hogyan egyenlíti ki.

Megbízási szerződés esetében nagyjából ugyanígy jártok el, annyi, hogy ott nincs számla.

Az adózás meg innentől fogva standard (vagy vállalkozóként, vagy megbízási szerződés alapján)-

Viszont mivel az ételfogyasztás személyes jellegű kiadás, ha SZJA-s vállalkozóként csinálod, akkor még SZJA-t is kell utána egyből fizetned, mivel azt "nem költségelheted el". Gyakorlatilag mintha egyből kivetted volna a pénzt a vállalkozásból (fizetésként) és elköltötted volna kajára.

(KATÁ-s vállalkozó esetében ez nyilván nem áll fenn, sem megbízási jogviszony esetében)

Én is fordítottam francia étlapokat, és az elsőnél ugyanígy álapodtunk meg. (És nem az egész étlapot ettem végig, ahogy előttem írták, hanem egy hatszemélyes vacsorát kaptunk négy fogással és itallal.)

Az adóbevallásnál van egy olyasmi rubrika, hoyy "természetbeni javadalmazás vagy juttatás", valami ilyesmi.

Oda kell(ene) beírnod, ha számlát is adtál.

Ha csak szóbeli hoci-nesze szerződés volt, nem kell utána adózni.

De ez csak egyszer fordult elő, a többiért (három-négy ilyen szerződésem volt) már pénzt kaptam, és számlát adtam.

Az már beleszámít az adóba.

Létezik az SZJA törvényben egy "szokásos piaci érték" fogalom.

Ezt kell alkalmazni hasonló esetben.

Ilyen szitu az is, amikor például házépítésben segédkeznek a közeli hozzátartozónak nem nevezhető barátok, cserébe ebédet, innivalót, kávét kapnak.

Röhej, de ez így van...