A hitelezés nem lopás?
Ha van 10000x egy bankban, és én elmegyek hitelért, és felveszek 100x-et, akkor lényegében kapok egy papírt, hogy van 100x-em.
Akkor a valóságban létezik 10000x, és lényegében használatban van 10100x. Bármilyen bank ezzel pénzt tud teremteni, mert ugyanúgy elfogadják, mint pénzt. Na meg persze vissza is vonhatja, ha úgy van kedve. Mert a bank nem azt mondja, hogy odaadom a Jenő pénzét Pistának, hanem azt, hogy neked lett 100x-ed, és fizess nekem még pénzt.
Tehát ha a bank ezáltal tud pénzt teremteni, ezáltal pedig a legnagyobb hatalom tud lenni, akkor miért nem állították meg ezt a dolgot korábban, amikor még más volt a rendszer?
válasza:A bankbetét nem lopás? Ha beteszek a bankba 100x-et, akkor kapok egy papírt, hogy nincs 100x. Akkor a bankban van 1000x, meg a te 100x-ed, meg az én 100x-em. Rablók ezek?
:DDDDD
válasza:Ekkora sügért.......
Jártál te iskolába?
válasza:A bankot kihagyva a játékból egyszerűbb a képlet: többet visszakérni, mint amit adtam, az nem lopás?
A bank nem a semmiért (a pénzteremtésért) kéri a pénzt, hanem a kockázatáért. Ha az adós nem fizet, akkor a bank azt a pénzt elbukja, csökken a saját tőkéje, és ha sok ilyen ügyfél van, lehúzhatja a rolót. Másként fogalmazva a bank fizet az adós helyett, ha utóbbi becsődöl, meghal, eltűnik, és ennek az ára a kamat. (Leegyszerűsítve, lényeges elem még, hogy a bank a pénzét kockázatmentesen is kamatoztathatja jegybanki letétben, tehát az ez fölötti kamatfelárról van szó)
válasza:A lopás dolgot nem értem, de nem hülyeséget beszél a kérdező. A közgazdaságtanban ezt multiplikátor hatásnak nevezik.
válasza:Azért nem állították meg, mert a dologra mindkét oldalon igény van. A betétes is szívesebben tartja bankban a pénzét, kamatra, mint a kispárnában, és a hitelesnek is szüksége van a pénzre. Ha tehát nem lenne ez a "pénzteremtés", mindkét félnek rosszabb lenne.
Az más kérdés, hogy a legjobban a bank jár, de az elkerülhetetlen. A dolgot úgy lehetne áthidalni, ha nem engednénk, hogy létezzenek magánbankok. Ha minden bank állami lenne, akkor a keletkező óriási haszon is az állam, azaz a nép tulajdonában maradna.
válasza: válasza: válasza:Igen, s akkor össze is omolna, mint ahogyan ez már történt többször is.
Tulajdonképpen – az én ismereteim szerint – úgy alakult ki a bankrendszer, hogy kellett valaki, aki őrzi az aranyat. Kinek van erre módja? Az aranyművesnek. Ő átvette az aranyat, s adott egy írást, hogy azt a tulajnak bármikor visszaszolgáltatja. Ez a papírpénz keletkezésének első lépése, s a bankok történetének is előfutára.
a templomosok pedig egy jól szervezett hálózatot építettek ki.
És akkor az 1000 arany volt a bankban. De azt észrevették, hogy az aranyukért nem megy már senki. Viszont másoknak meg kellene. És azt az aranyat szépen kölcsönadták papír formájában, hogy xy-nak van 100 aranya. Holott az arany mennyisége nem nőtt, a használata mégis. 1100 aranyat ígér a bank, holott rendelkezésre áll 1000. Azaz Jenő pénzét Pista használja.
Igen, jártam iskolába, és akkor is feltűnt, hogy ez kicsit nem azért van, hogy a bank összeköttetésbe hozza azokat, akiknek van felesleges tőkéje azokkal, akiknek pénzre lenne szüksége, hanem azért, hogy a bank megszerezze a pénzt, és akinél a pénz van, ott van a hatalom is. Aki pedig így tud pénzt csinálni, az vissza is tudja szívni a pénzt. Nem kell ostor ahhoz, hogy rabszolgát tudjon tartani az ember.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!