Hallom, hogy valaki pert nyert, mert az OTP ellen az árfolyamrés miatt? Hogy lehet ez?

Figyelt kérdés
A bank svájcból veszi a frankot eladási árfolyamon és ott adja el vételi árfolyamon, nem? Akkor mit keresne rajta? Ingyen nem teheti, hiszen ez pénzbe kerül.

2012. ápr. 27. 08:04
 1/6 anonim ***** válasza:

nem az volt a gond, hogy a szerződésben a bankvételi árfolyammal számolt (amikor kiszámolta hogy pl. 50 ezer tőke hány Ft), de a törlesztést eladásival(hogy ezt a tőkét hány forinttal törleszted.) . Tehát amikor forintot adott akkor a neki kedvezőbbet használta és amikor forintot (a törlesztést) kapott akkor is.

A bíróság indoklása az volt, hogy ha aznap a vevővisszafizette volna akölcsönt akkormár többet kellett volna fizetnie. (nem számolva a kezelési ktg-t) és ez nem jogszerű

2012. ápr. 27. 08:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
*Nem, az volt a gond....
2012. ápr. 27. 08:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:
Itt le van írva részletesen : [link]
2012. ápr. 27. 09:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 A kérdező kommentje:
Dehát ha valaki devizában vesz fel kölcsönt az ezzel jár! Ezt jelenti! Hogy a fizetését amit forintba kap, azt átváltja devizára, mert mondjuk svájci frankban jobb a kamatozás, de a kamatot is visszaváltja, mert neki forint kell. Ezért kellett volna jobban mérlegeljenek, akik ilyent vettek fel, de ez az ő döntésük volt. Mindenhol van árrés, hiszen ingyen senki nem dolgozik. NEM ÉRTEM mi a probléma!
2012. ápr. 27. 10:07
 5/6 anonim ***** válasza:

Ingyen senki nem dolgozik: ezért van a kamat és a kezelési meg egyéb költségek.

Nincs hitelem, ha szerencsém lesz nem is fogok felvenni, de ez egy olyan rés, ami vitatható. Látod, a bíróság is azt mondja, hogy ez nem volt jogos.

2012. ápr. 27. 10:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:

Alapvetően az lehet a probléma ( próbálom értelmezni)hogy a hitelt felvevő adósok elvileg ( szerződés szerint) devizahitelt kaptak- a gyakorlatban pedig forintot.


A kölcsönszerződésben annyi van, hogy devizában denominált a hitel, de a devizát / valutát az adós nem látta/írták jóvá a bankszámláján, azzal nem rendelkezhetett, hanem a bank egyből vételi árfolyamon átváltotta forintra.

Ugyanakkor a visszafizetésnél eladási árfolyamot alkalmazott, ( erre jött rá a kamat + kez. költség, tehát nem ingyen dolgozott).

Vitatható, hogy a bank ténylegesen vett ill. eladott devizát, vagy csak "úgy csinált, mintha", és valójában egy "kamu deviza-", igazából forinthitelt helyezett ki,így nyerészkedve- az ügyfél kárára.


"Az MSZF szerint a devizaalapú hitelszerződések számos eleme megalapozza a semmisség megállapítását. A Ptk. 234.§(1) bekezdése szerint pedig nem kell eljárást kezdeményezni a bank ellen, hanem elegendő, ha a hitelfelvevő bejelenti a banknak a semmisséget – állítja a szervezet. Ezzel a nyilatkozattal új helyzet állhat elő: a hitelfelvevő a szerződés deviza jellegét a maga részéről semmissé nyilvánítja, és forint alapon létrejött szerződésnek tekinti. Ettől fogva a banknak kell eldöntenie, hogy bírósági keresetet indít-e, vagy sem. Tehát az eljárási rend megfordul. Az eljárás hatására a szerződés úgy tekinthető, mintha a felek eredetileg forintszerződést kötöttek volna, a hitelfelvevőt pedig a per idején nem terheli az egyre magasabb törlesztő részlet, azaz a per alatt nem mehet tönkre a rá hárított, folyamatosan és gyorsan növekvő többletterhek miatt."

2012. ápr. 27. 19:02
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!