Mit szóltok a hírhez, melyben pert vesztett az Otp a Devizahitelesekkel szemben? Konkrétan a Kásler Árpád perére gondolok.

A hír jó, mert nyert, de tudtommal még nem jogerős.

Azóta van újabb fejlemény?

Ismerve a Magyar bírói gyakorlatot, mire egy valaki jogerősen pert nyer, addigra mások kifutnak az 5 éves határidőből.

Jó hír, hogy azóta már sokan pert nyertek bankokkal szemben.

Jó hír, hogy élő szerződést nem csak 5 éven belül lehet támadni.

Jó hír, hogy Káslerétől jobb stratégia is van már.

Késler ugyanis csupán annyit nyert, hogy az árfolyamrést jóváírják neki. Ami kb. 4%-ot jelent.

Azóta sorra semmisíti meg a bíróság a kölcsönszerződéseket.

Legegyszerűbb formai kifogások miatt a Hpt. 213. § (1)bekezdésére alapítva pert indítani.

Ki kell hangsúlyozni azonban, hogy az adósságot ebben az esetben is vissza kell fizetni. Tehát túlzott illúziókat senki ne tápláljon.

A devizahiteles viszont egy semmis szerződéssel anyagilag jobban jár, mint akár az árfolyamgáttal, vagy a 180 Ft árfolyamon történő végtörlesztéssel járhatna, ráadásul ez a megoldás az államkincstárat sem terheli.

Első lépésben elegendő a semmisséget kérni a bíróságtól.

Ha a semmisséget kimondja a bíróság és az ítélet jogerőssé válik, akkor valószínű egy újabb elszámolási per, ha nem tudnak megállapodni a felek.

Ismeretségi körömben van akinek a Bank a 14 milliós követelését leszállította 4 millióra, pedig a semmisséget kimondó ítélet még csak első fokon szóban lett kihirdetve tehát még nem jogerős.

Ha egy semmisnek nyilvánított szerződésnél a bíróság állapítja meg az elszámolás módját, akkor arra az összegre kell kamatot fizetni, amelyik még nem lett visszafizetve. Irányadó a jegybanki alapkamat.

Egy per indításának ügyvédi munkadíja kb. 60 eFt-tól 500 eFt Budapesten.

A magas tarifa nem jelent egyben nagyobb esélyt is a pernyertességre.

Egy per meg tud akasztani egy végrehajtási eljárást is, de fontos minél hamarább megtenni a jogi lépéseket, mert amikor már birtokon kívül kerül az áldozat, akkor exponenciálisan nőnek a nehézségek.