Devizahitelbe érdemes 1milliót előtörleszteni?

A perlésen nem gondolkodtál még?

[link]

www.hitesikerek.hu

Akinek nincs egy jó ügyvédje, fejőstehénnek nézik a bankok.

Több sebből véreznek a kölcsönszerződések.

Könnyen támadhatók.

Legnépszerűbb keresetek.

1. Hpt. 213. §-ra alapított semmisség. 10-ből 9 ügyvéd ezt ajánlja, mert könnyű bizonyítani.

2. Tisztességtelenségre alapított semmisség.

3. Lehetetlenülés, a megemelkedett részletek miatt.

4. Aláírások hiánya, miatti semmisség. -bank képviselőinek az aláírása hiányzik a kölcsönszerződésről, vagy a te aláírásod hiányzik a pl. az ÁSZF-ről-

2012 óta lehetőség van jogkövetkezmények nélkül kérni a szerződés érvénytelenségét bírósági úton. (Ptk. 239/A. §) Ez azért jó, mert a semmisség általában megáll. Egy semmis szerződés mindenképpen jó alku pozíció, de nem jelenti azt, hogy nem kellene elszámolni a pénzzel. Az elszámolás ilyenkor kb. az alaptőkére és a jegybanki alapkamatra mérséklődik, de minden eset más és más.

Továbbá, aki be tudja bizonyítani, hogy a hitelt közvetlenül fogadás céljára kapta, az is mentesül a tartozás alól. Egy banki kölcsönnél ilyen per nyertességére kicsi az esély, de lehetséges, hogy védhető az álláspont.

Megpróbálom illusztrálni:

A kölcsönszerződés egy deviza árfolyamra tett fogadást leplez.

Bizonyítás:

Forintot kaptam, forintban törlesztek, ezt a bankszámlakivonatok igazolják, a bank nem bizonylatolt semmiféle pénzváltási tranzakciót -jó esetben ez jogszabály szerint kötelessége lett volna-.

Én forint kölcsönt szerettem volna felvenni, de a hiteltanácsadó rábeszélt erre a konstrukcióra. A forint hitelre kedvezőtlenebb ajánlatot kaptam. A kapott ajánlatokat mellékletben csatolom.

Vélelmezhető, hogy a banknak bennfentes információja volt egy várható forintgyengülést illetően, állításomat alátámasztja a Bankszövetség 2007 évi beszámolójának 8. oldalának alján található szöveg -a forint a korábbi évek során 30%-al felülértékelődött-.

A banknak tehát jobban megérte alacsony kamattal csábítani ebbe a konstrukcióba a hitelközvetítő irodákon keresztül.

A hitelközvetítők 5-ször annyi jutalékot kaptak devizahitel kihelyezésért, mint ugyanannyi forinthitelért, ezt a hitelközvetítő iroda vezetője tudja tanúsítani.

A bank pénztárába teljesített CHF befizetésemet előbb eladási árfolyamon forintra váltotta a bank, majd forintból egyenlítették ki az aktuális törlesztésemet, ezt szintén bizonylatokkal tudom igazolni.

A bank által alkalmazott ügyleti kamat nem követi az elszámolási deviza irányadó bankközi kamatát (CHF LIBOR). Erre vonatkozóan a Legfelsőbb bíróság EBH2000.195. számú jogesete lehet irányadó. A megfogalmazott ítélet szerint az adott pénznemre meghatározott nemzetközi pénzpiaci kamatot kell figyelembe venni. Bizonyítani tudom, hogy a CHF LIBOR csökkenése ellenére a bank emelte ügyleti kamatát. Az ügyleti kamat a forint jegybanki alapkamat ingadozását követi -kissé elmosva annak drasztikus kilengéseit-, ennek illusztrálására diagramokat is mellékelek.

A havonta esedékes annuitással számolt forint hitel törlesztőrészleteinek mértékét a bank minden hónapban felszorozza a hitelfelvétel óta bekövetkezett árfolyam emelkedés mértékével.

Az azonosságot a mellékelt számítás igazolja.

A kölcsönszerződésbe fogalmazott "kockázat" szavak is szerencse elemre, fogadásra utalnak.

A felsorakoztatott bizonyítékok mind azt az álláspontomat igazolják, hogy a kölcsönszerződés valójában egy forinthitel, a devizanyilvántartás viszont egy fogadást leplez.

Ezért kérem a bíróságot, hogy a kölcsönszerződést nyilvánítsa semmisnek.

Jogkövetkezmény érvényesítése esetére:

Az eddigi befizetéseim meghaladták a folyósított forintösszeg mértékét, ezért álláspontom szerint további tartozásom nincsen, tudomásul veszem, hogy a többlet befizetés vissza nem követelhető.

Van azonban egy nagyon fontos "kifejezetten" szó az irányadó jogszabályban, ami perdöntő lehet. Emiatt én önmagában erre a jogszabályra alapítva, nem terjesztenék elő kereseti kérelmet, csakis másodlagos, harmadlagos... kereseti kérelemmel -tehát más semmisségi keresettel együtt-. Vitatható, hogy lakossági célú hitelekre van-e érvényes jogszabály ami engedné a devizanyilvántartást. Kutatásaim során csakis bankközi kereskedést szabályozó jogszabályokban találtam "devizában denominált" kifejezést -a kölcsönfelvétel idejében hatályos jogszabályok között-. Ez persze nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a bank előhúz egy jogszabályt a 46 ezer szabály közül, mint bűvész a nyuszit a kalapjából.

Ptk. 204. §

"(1) Bírósági úton nem lehet érvényesíteni

a) a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le;

b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket;

c) azokat a követeléseket, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja.

(2) A bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kötött szerződés semmis; az önkéntes teljesítést azonban nem lehet visszakövetelni."