Itt mindenki gazdag és azt sem tudja mi az a hitel, tartozás, eladósodás?

Ugyan nem tudom mire gondolsz, de nem egészen értem, hogy hogyan lehet önhibán kívül "eladósodás csapdájába esni".

Mindenki ki tudja számolni, hogy mennyit kell törlesztenie egy hónapban és mindenki tudja, hogy milyen állása van, mire számítson. Aki tovább nyújtózik mint amíg lehetne, azt én sajnálhaton, de nem önhibáján kívül került ebbe a helyzetbe.

az én hiteleimből kijött volna egy vastag második kötet Széchenyinek, és a létező összes feketelistán fent vagyok.

szóval én tudom. :)

Nos, tévedsz, rengeteg kérdés van az oldalon, amiben arról panaszkodnak, hogy már kenyérre sem telik, hogyan tudnának spórolni. És ezekre sok segítő szándékú válasz is érkezik. Gyakrabban kell lapozgatni az oldalt..

Az első válaszolónak pedig javasolnám, hogy nézzen időnként tévét, olvasson újságot, abból értesülhet a munkahelyek elvesztéséről és a válság miatt megduplázódott kamatokról, és utána okoskodjon.

Nem okoskodok és tisztában vagyok a helyzettel.

Csak tudod azt nem értem, hogy amikor nekem jó a 4 éves tévé és a 3 éves telefon, pedig egy lakást is tudnék cash venni, akkor hogyan képesek emberek ilyen marhaságokért hiteleket felvenni.

És aki lakáshitelt vett fel tudta, hogy devizában van a hitele, ha csak egy kicsit tud számolni, akkor számolnia kellett forintromlással. Nem lehet úgy hitelt felvenni, hogy fillérre ki van számolva a pénzem és ha bármi egy kicsit változik, akkor összedől az egész.

Én azt tanultam még a szüleimtől, hogy csak akkor vegyél fel hitelt, ha 1 évi törlesztés bent van a bankban. Akkor nem érhet meglepetés. Ha valami történik van idő kimászni belőle.

43 éves vagyok nekünk is volt hitelünk. Volt külföldi hitelünk is, voltak nehéz időszakaink is, de olyan soha nem volt, hogy teljesen ki legyek szolgáltatva.

Bankban dolgozom, több száz hitelt (személyi, jelzálog, lakás) folyósítottam már. A tapasztalatom azt mondja, hogy az első válaszoló nagyok közel áll a valósághoz.

A lakáshitelesek nagy része tényleg nagyravágyásból került kilátástalan helyzetbe. Miért kell lakóparki lakást, családi házat venni 20-30 millióért és erre 15-25 millió hitelt felvenni? Akinek csak kevés az önereje miért nem megy 10 milliós panelba?

Vagy akinek 80e a havi fizetése, miért vesz fel milliós személyi kölcsönt, jelzálog hitelt csiriviri autóra?

A másik: a lakáshitelek kb.60-70%-át hitelközvetítő hozta a bankba. Mivel a kölcsön összegétől függ a jutalékuk,nekik megérte rábeszélni az ügyfelet az önerő nélküli vagy minimális önerőt kívánó konstrukciókra. Ezeknek az ügyfeleknek nagy része a legalapvetőbb információkat sem kapta meg az árfolyamkockázatokról! Amikor meg már a bankba kellett menni szerződni, késő volt. Tudom, hogy előszeretettel olvassák ezeket az oldalakat hitelközvetítők, és erre majd elkezdenek jól tiltakozni, én még el is hiszem, hogy ők nem ilyenek, de sajnos a többség igen.

Én csak két dolgot kérdeznék a felettem válaszolótól (mint becsületes hitelközvetítő, akinek 5 év alatt egyetlen bedőlt hitelese sincs).

Amikor egy ügyfél hitelkérelme bekerül egy bankba, majd elfogadásra kerül, ki az, aki elbírálja, hogy hitelképes-e az ügyfél? A hitelközvetítő, vagy a bank?

A másik kérdés. Amikor a közjegyzői okiratot aláíratja a banki referens és a közjegyző a hitel felvevővel, akkor mennyire tájékoztatja arról, hogy mit ír alá az ügyfél?

Én még nagyon kevés közjegyzőt láttam, aki hajlandó átlagember szintjén értelmezni, megmagyarázni egy ilyen okiratot.