Pénz nélkül nincs hitel?

Ha nem tudtok összegyűjteni 20% (inkább min. 30-40%) önerőt egy lakáshoz, miből gondolod, hogy 10-15-20 éven keresztül ki tudnátok fizetni a törlesztőrészletet?

Mi van, ha elmész szülni, és kiesik egy kereset?

Mi van, ha az egyikőtök elveszti a munkáját?

Mi van, ha emelkedik a jegybanki alapkamat, és megugrik a törlesztő?

A hitel nem játék.

Onnan gondolom, hogy jelenleg a férjem fizetéséből élünk, tekintve, hogy nekem nincs munkám, és sajnos egészségügyi okok miatt valószínűleg jó ideig nem is lesz. A férjem hál' Istennek be van betonozva a munkahelyére, ő a legjobb technikus, valószínűleg még jó nagyokat fog lépni előre, de ezzel nem számolunk inkább. Ezen kívül ott is, és itthon is biztosítva van, ha kiesik a jövedelme, sem esik ki. Ki van számolva rendesen :)

A törlesztőt csak fixre vennénk fel, az ennyi évnél már nem oszt, nem szoroz ha megugrik a kamat és kis idővel tovább kell fizetni... nem sajnálom.

Ezen felül, mivel írtam, hogy segítségünk semmi, ha ezt sem tudnánk kifizetni, akkor az albérletet sem. Teljesen mindegy, hogy albérletből, vagy saját lakásból megyünk az utcára, szóval ez már nem oszt, nem szoroz.

Első válaszoló, köszönöm neked is a választ. Ettől féltem, ennek annyira nincs értelme... évekig kuporgatni csak azért hogy ígyis úgyis hitel legyen a vége, mikor éljen az ember ha minden fillért félre kell tolni? Tartalékunk van, persze, de ennyit nem szándékoztam soha életemben félretenni, van annak a pénznek jobb helye is.

Külföld, éppen a párom munkahelye miatt egyelőre nem játszik (hacsak nem tudja átkéretni magát). Csak remélni tudom, hogy lassacskán én is be tudok szállni a költségekbe, de akkor is az a rengeteg kidobott pénz... Röhej.

Onnantól hogy megkaptam a pénzt nem érdekel mennyit fizetek vissza, tudom, hogy nincs ingyen.

Tök mindegy hogy az albérlet száz év alatt mennyibe kerül, ha sosem lesz az enyém, míg a hitelezett lakásnál jó esélyem van rá.

Azt, hogy milyen az anyagi helyzetünk, azt hiszem jobban átlátom, mint ti. Ugyanúgy a jövőnket, és az esélyeinket.

Kisebb albérlet? Így is a minimumot fizetjük, nem tízmilliós lakást néztem ki, és nem százezreket fizetek bérleti díjként, hanem a lehető legminimálisabbat. Az, hogy mellette nem tudunk félrerakni azért van, mert nem úgy képzelem el az életem, hogy innentől kenyéren és vízen élünk, csak hogy félre tudjunk kuporgatni egy kis pénzt. Akinek ez a rövidtávú életcélja váljék egészségére, ha holnap elcsap a busz nem arra szeretnék gondolni, hogy pedig milyen jó lett volna 10 év múlva, amikor összegyűlt a pénz...

Nagyon is tisztában vagyok vele, hogy meddig ér a takarónk. Azzal is, hogy milyen kockázatot vagyok hajlandó a nyakamba venni.

Taktikai segítséget kértem nem okosko9dást, dehát mit is vártam ettől az oldaltól...

Mindenesetre köszönöm a válaszokat.