Svájci frankos személyi kölcsönt vettem fel 2007-ben 850000 forintot. Idén lejárt volna,17ezerrel fizettem havonta, de 1200000 lett a tartozás. Ezért még 7 évig kell fizetnem 27ezret. Van rá esély, hogy mégsem kell fizetnem eddig?

Orbán Viktor helyében széjjel csapnék azon bankok között, akik egy devizában-, vagy deviza alapon- nyújtott hitelre nem a kiválasztott devizára irányadó alapkamatot alkalmazzák.

Van árfolyamkockázat, és van kamatkockázat. Egyik szemem sír, a másik nevet.

Az Origo 2006-ban is megírta a tutit.

"Nem kell félni a devizahitelektől"

[link]

Az bank pedig azt szeretné, hogy fizess 3,5 milliót 0,85-ért.

"Mert Ő megérdemli."

Három felé lehet bontani a sumákolást.

1. árfolyamkockázat

2. egyoldalú kamatemelés

3. árfolyamrés

A 2, 3 pontok miatt már sok esetben lettek -részlegesen, vagy teljes egészében- semmisek a kölcsönszerződések a bíróságokon. Most az állam egy huszárvágással megpróbálja kigyomlálni ezeket a pontokat, de ez csak a jéghegy csúcsa.

Az első pontra kell jobban koncentrálni, mert a továbbiakban a 2, 3 pont miatt a jövőben már nem lehet semmissé tenni az egész szerződést, ha a bank vissza fogja fizetni a tisztességtelenül levont összegeket.

Az első pontra már vannak -sajnos még- nem jogerős ítéletek, ahol a bíróság az árfolyamkockázat korlátlan áthárítását tisztességtelennek mondta ki.

Szerintem e tekintetben a megtévesztés joghelyeit kellene vizsgálni - a keresetem be van adva a bíróságra-, mások szerint a jó erkölcsbe ütközést, megint mások szerint az uzsorázást.