Magyarországon azért nem jelentős a mezőgazdaság, mert nem éri meg termelni vagy, mert nem jól működik a politika?

Inkább a második variáció. Az államosítások óta szándékosan szinte kiirtották a paraszti réteget, akik jól értettek a mezőgazdasághoz. A paraszt szó még lekezelő jelzőként is meghonosodott. Az oktatásból a mai napig hiányzik a jó mezőgazdasági szakemberek képzése, mármint akik egy saját gazdaságot képesek létrehozni és virágoztatni. Például a szakiskolákban nincs méhész képzés, vagy a gyümölcstermesztő szakemberek képzése sem jelentős. Tudás ás tapasztalat hiányában meg elképzelhetetlen a magángazdaság. Meg úgy is hogy nincs olyan szülő vagy nagyszülő akiktől átvegye az ifjúság a tudást és a gazdaságot.

Magyarország mezőgazdasági adottságai pedig kiemelkedően jók egész Európában.

Ha megnézzük a fejlett országokat, ezer hektárokban mérhető náluk a gyümölcsöskertek nagysága. Ez lenne nálunk is az igazi munkahelyteremtés: Minél több ember éljen meg otthon a saját gazdaságában.

A tévében mutattak olyan esetet hogy magyar termelő külföldre vitte a megtermelt sárgabarack 100 %-át. Ugyanakkor a hazai multik boltjaiban meg a sárgabarackra és almára meg az volt írva hogy Új-Zélandról származik. Na, elég nagy a fejetlenség a mezőgazdaságban?

Van ahol valóban nem érné meg termelni. Homokokon például a termésátlagok néha nem is állják a termelési költségeket. Erre adja az állam a területalapú támogatásokat (Évi 50-60 ezer=hektár). Így végül itt is termelnek. (Ha nem adná, drágább lenne a kenyér is, mert támogatás nélkül senki nem rizikózna rosszabb területeken, csak a gaz lepné el.)

A GDP arány azért ilyen kevés, mert elég olcsó termékek keletkeznek a mezőgazdaságban. A búza felvásárlási ára 40 forint között mozog. A sertésé 300-400Ft között, de volt már 250 Ft is. Ilyen kis értékekkel nem nagyon növeljük az arányt.

Politikailag annyit, hogy évente pl. 2 millió sertést importálunk Németországból és Lengyelországból. Pedig ezt a mennyiséget nálunk is tudnák tenyészteni még plusszba, csakhogy egy ilyen komoly behozatali ellenfél ellen a kormány nélküli segítség nem megy. Pl. Ha ugyan abban az árban van, akkor a magyar termékeket és termelőket kéne ösztönözni és ezen termékeket a közületeknek szigorúan támogatni kellene beszerzéskor. Ezzel szemben az van, hogy a nagy helyekre csak külföldi árut szállítanak be. Olyat ami mi is elő tudnánk itthon állítani, csak hát nincs rá szükség, mert megoldják külföldről.

Lényegében ha bármelyik statisztikai adatot megnézzük akkor az Uniós támogatás óta szinte minden zöldség-gyümölcs termőterületünk csökkent és állattartásban is lemaradóban vagyunk.

Az rendben van, hogy szezonon kívül behozzák a külföldi árut, de szezonba már a magyar dinnye is kevesebbért veszik, mint a külföldit vették. Burgonya ha 50 forint a magyar, a külföldi 80 forintos beszerzési áron (+haszon) van a polcokon.

Ilyen árkülönbségek mellett a mezőgazdaságból eszivárog a haszon, így fokozatos terület és termelés csökkenés fog jelentkezni. Hangoztatjuk a minőséget és a csomagolás fejlesztését, de nyomott árakon ezeket haszon nélkül nem lehet finanszírozni. Ami támogatás meg van abból csak a nagyok részesülnek pozitívan, a kicsikhez nem jut el belőle semmi hasznos és arányos mennyiségben sem!