Idősebb válaszolók, tényleg igaz, hogy régebben nem voltak annyira fontosak a szociális képességek a munkakeresésben?

Mit értesz szociális képességen???

Akinek volt szakmája, azt arra területre alkalmazták, ha végzettség helyett piros tagkönyve volt, akkor még polcot is raktak alá.

A szakmai végzettséggel nem rendelkezők lehettek betanított munkások szalagon, vagy segédmunkások építkezéseken, rakodók, stb.

A dolgozó beállt, beült a helyére, dolgozott, és kész.

Mert ezen túl a mai világban, mi kell még, ami szociális??

Szakszervezeti titkárnak csináltak munkakört, szakmai végzettsége nem volt. A munkaköre: levegő-felelős.

Minden nap végigjárta az összes irodát, műhelyt, öltözőket, raktárakat... megmérte hány fok a hőmérséklet, és erről vezetett nyilvántartást.

Ez volt.

Nem volt munkakeresés, legalábbis nem a szó klasszikus értelmében. Ha nem volt munkád, amit magadtól találtál, kijelöltek neked egyet.

Viszont sok minden más nehezebb, vagy egyenesen lehetetlen volt. Például felsőoktatásba vagy külföldre menni - ha azt mondta a kormány, hogy nem, akkor nem. Így jártál. Más rendszer volt, de én igazából úgy látom, hogy az idősek nagyobb örömmel tekintenek vissza rá ahhoz képest, mint ami most van. Ebben a kapitalista rendszerben minél kevesebb a hátszeled, annál nehezebb az érvényesülés. Ha nagyon a legalján születsz, akkor nagyon-nagyon jó eséllyel ott is maradsz.

Valóban sokkal nehezebb most munkahelyet találni, mint a régi világban. De akkor ugye annak politikai okai voltak, hogy nincs munkanélküliség, nincs csöves, hajléktalan. Ha találtak, akkor azt begyűjtötték a hatóságok!

Mivel a mai gazdaságot csak a profit termelés érdekli, és a veszteséggel működő gyárakat, cégeket bezárták, több a munkát kereső, mint a munkahely. Hát ezért tudnak válogatni a jelentkezők között.

Nekem állásinterjú végén azt mondta a hölgyemény, mivel nincsen facebookom nem tudnak felvenni.

Kérdem én akkor mire fel a 4 körös interjú?

Régen a munkakeresés úgy működött, hogy valahol dolgozni kellett. A KMK-sokat (közveszélyes munkakerülők) elvitte a hatóság. Ennek az volt a célja, hogy ne lopj, ne rabolj, ne ölj embert azért mert mondjuk éhezel. Legyen mindenkinek jövedelme, amiből meg tud élni. Akkor nem fetrenghettél az utcán szarosan-hugyosan, mindenkinek dolgoznia kellett 14 éves kortól, ha nem tanultál tovább közép-, vagy felsőfokú iskolában.

Akinek nem volt képzettsége, az gyárban szalag mellett dolgozott, vagy a TSZ-ben, mint betanított munkás. Csak akkor lazább volt minden, nem szakadtál meg, és nem egyes kapitalisták zsebét tömted degeszre úgy, hogy egészségileg kikészülsz. Nem volt SZJA, csak nyugdíjhoz vontak járulékot. Nálunk például volt húspénz, ami azt jelentette, havi 300 forintot kaptunk pluszban, hogy tudjunk húst venni. Ha 2 óránál többet töltöttél utazással (főleg építőipar), akkor különélési díjat is fizettek azért, hogy többet vagy távol a családodtól, mint általában a többiek, ezzel honorálták.

Tök mindegy, hogy mihez értettél, milyen képességekkel rendelkeztél, megkeresték azt a munkaterületet, ahol hasznodat vették és oda tettek át.