Segédápolóként miért (nem) mennétek a kórház COVID-osztályára dolgozni?

Már a "lehetőségek" miatt se amiket felsoroltál!

Menjen az egész operatív törzs, meg vannak fizetve, ideje dolgozni is!

Nem bírnám már az első napot se. Még ha nem is eü-ről és covid-osztályról lenne szó: a 12 óra, a váltott műszak és a hétvégi munka is mind-mind olyan követelmények, amiket már egyenként, önmagukban nem bírnék. Kényelemfüggő vagyok, nem szeretem magam túlhajtani a munkában.

És akkor még nem beszéltem a fizuról, a munkakörülményekről, a megbecsültség hiányáról meg arról, hogy a java majd csak ez után fog jönni (amikor már 24, 48 órák lesznek a 12 órákból...). Nem lenne saját életem. Eleve nem bírom a kórházakat se, az ottani szagokat se. Összeroppannék, ha valaki a kezeim alatt halna meg. A többi halottól meg simán rosszul lennék, hánynék. Le lehet engem is pontozni, de nem bírnék embereket ágytálazni, meg tűket szúrni a vénájukba. Legutoljára hagytam, de a vírustól is félek. Nem magam miatt, hanem mert van olyan a környezetemben, akiért anélkül is van okom aggódni, h véletlenül én fertőzném meg.

Tömören ennyi. De hangsúlyozom, ez csak én vagyok, és persze ilyenkor érzem igazán, mennyire kényelmes állásom/helyzetem van. Akiben megvan a küldetéstudat, hogy ezt csinálja, azt - hál' Istennek - nem fogom tudni lebeszélni (nem tisztem, nem is szeretném, még mielőtt valaki félreértené), szóval őneki a legjobbakat!